Palatális, zöngés zárhang

IPA
IPA-kód108
IPA-jelɟ
IPA-kép
X-SAMPAJ\
KirshenbaumJ
HangmintaHallgat hallgat

A palatális, zöngés zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot az ɟ (elforgatott kis „f”) jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig J\. A magyar nyelvben ezt a hangot a gy betű jelöli.

Hasonló a [d͡ʒ] posztalveoláris, zöngés affrikátához (vö. magyar dzseki), azonban ez zárhang, nem affrikáta, és a [d͡ʒ]-nél hátrébb, a [ɡ]-nél (vö. magyar gomb) pedig előrébb képződik. Minthogy nem olyan könnyű úgy megérinteni a nyelvvel a kemény szájpadlást, hogy közben a fogmeder hátsó részét nem érinti, a [ɟ] általánosságban ritkább a [d͡ʒ]-nél.[1]

A <ɟ> jel gyakran jelöli a veláris, zöngés zárhang palatalizált formáját és a hasonló affrikátákat például az ind nyelvekben. Ez olyankor fogadható el, ha a képzéshelyet szükséges megadni, de a zárhang és az affrikáta közötti különbség nem kontrasztív, ezáltal másodlagos.

Jellemzői

A palatális, zöngés zárhang jellemzői:

  • Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
  • Képzéshelye palatális, vagyis a nyelv középső vagy hátsó részét a kemény szájpadláshoz illesztve jön létre.
  • Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek a hangszalagok.
  • Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
  • Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
  • Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Előfordulása

Nyelv Szó IPA Jelentés Jegyzet
albán[2] gjuhë [ˈɟuha] ’nyelv’
arab[3] szudáni جمل [ɟæˈmæl] ’teve’ Egyes nyelvjárásokban; a más nyelvváltozatokban használt /d͡ʒ/-nek felel meg. L. arab hangtan
jemeni
asu [mbuɟi] ’kecske’
baszk anddere [aɲɟeɾe] ’játékbaba’
cseh dělám [ɟɛlaːm] ’csinálok’ L. cseh hangtan
dinka jir [ɟir] ’tompa’
ega[4] [ɟé] ’sokasodik’
gallurai példa szükséges
görög μετάγγιση [me̞ˈtaɲɟisi] ’vérátömlesztés’ L. újgörög hangtan
ír Gaeilge [ˈɡeːlʲɟə] ’gael’ L. ír hangtan
katalán mallorcai[5] sargantana [səɾɟənˈtanə] ’gyík’ A más nyelvváltozatokban használt /ɡ/-nek felel meg: [səɾɣəntánə]. L. katalán hangtan
korzikai fighjulà [viɟɟuˈla] ’figyelni’
lett ģimene [ˈɟimene] ’család’
luganda jjajja [ɟːaɟːa] ’nagyapa’
macedón раѓање [ˈraɟaɲɛ] ’születés’
magyar[6] gyám [ɟaːm] ’gyám’ L. magyar hangtan
norvég északi és központi nyelvjárások[7] fadder [fɑɟːeɾ] ’keresztszülő’ L. norvég hangtan
okcitán auvergnat diguèt [ɟiˈɡɛ] ’mondott’
limousin dissèt [ɟiˈʃɛ]
román[8] ghimpe [ˈɟimpe] ’tüske, tövis’ A /ɡ/ allofónja /i/ és /e/ előtt. L. román hangtan.
szlovák ďaleký [ˈɟaʎɛkiː] ’messze’
török güneş [ɟyˈneʃ] ’nap (égitest)’ L. török hangtan

Hivatkozások

  1. ↑ Ladefoged (2005: 162)
  2. ↑ Newmark, Hubbard & Prifti (1982: 10)
  3. ↑ Watson (2002:16)
  4. ↑ Connell, Ahoua & Gibbon (2002:100)
  5. ↑ Recasens & Espinosa (2005:1)
  6. ↑ Ladefoged (2005:164)
  7. ↑ Skjekkeland (1997:105–107)
  8. ↑ DEX Online: [1]

Irodalom

  • Connell, Bruce; Ahoua, Firmin & Gibbon, Dafydd (2002), "Ega", Journal of the International Phonetic Association 32 (1): 99–104
  • Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
  • Newmark, Leonard; Hubbard, Philip & Prifti, Peter R. (1982), Standard Albanian: A Reference Grammar for Students, Stanford University Press, ISBN 9780804711296, <https://books.google.com/?id=hqlYbhnII3QC&pg=PA1&dq=Standard+Albanian:+A+Reference+Grammar+for+Students&q=>
  • Recasens, Daniel & Espinosa, Aina (2005), "Articulatory, positional and coarticulatory characteristics for clear /l/ and dark /l/: evidence from two Catalan dialects", Journal of the International Phonetic Association 35 (1): 1–25, DOI 10.1017/S0025100305001878
  • Skjekkeland, Martin (1997), Dei norske dialektane: Tradisjonelle særdrag i jamføring med skriftmåla, Høyskoleforlaget (Norwegian Academic Press)
  • Watson, Janet (2002), The Phonology and Morphology of Arabic, New York: Oxford University Press
Sablon:Mássalhangzó
  • m
  • v
  • sz
Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely → Labiális Koronális Dorzális Radikális Glottális
↓ Mód Bila​biális Labio-​dentális Den​tális Alve​oláris Poszt​alv. Retro​flex Pala​tális Ve​láris Uvu​láris Fa​rin​gális Epi​glot-​tális Laring./​glottális
Nazális m ɱ n̪ n ɳ ɲ ŋ ɴ
Zárhang p b p̪ b̪ t̪ d̪ t d ʈ ɖ c ɟ k ɡ q ɢ ʡ ʔ
Réshang ɸ β f v θ ð s z ʃ ʒ ʂ ʐ ç ʝ x ɣ χ ʁ ħ ʕ ʜ ʢ h ɦ
Közelítőhang ʋ ɹ ɻ j ɰ
Pergőhang ʙ r • * ʀ я *
Legyintőhang ⱱ̟ ⱱ ɾ ɽ ɢ̆ ʡ̯
Laterális réshang ɬ ɮ ɭ˔̊ ʎ̥˔ ʟ̝̊
Lat. közelítőhang l ɭ ʎ ʟ
Lat. legyintőhang ɺ ɺ̢ * ʎ̯
Nem pulmonikus mássalhangzók
Csettintőhangok ʘ ǀ ǃ ǂ ǁ
Implozívák ɓ ɗ ʄ ɠ ʛ
Ejektívák pʼ tʼ kʼ qʼ sʼ
tsʼ tɬʼ tʃʼ kxʼ kʼ
Affrikáták (zár-rés hangok)
p̪f b̪v ts dz tʃ dʒ tɕ dʑ ʈʂ ɖʐ
t̪θ d̪ð tɬ dɮ cç ɟʝ kx ɡɣ qχ ɢʁ
Koartikulált mássalhangzók
Réshangok ɕ ʑ ɧ
Közelítőhangok ʍ w ɥ ɫ
Zárhangok k͡p ɡ͡b ŋ͡m


A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.
* A jel nincs definiálva az IPA-ban.