Parti nádtippan

Parti nádtippan
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Csoport: Commelinidae Rend: Perjevirágúak (Poales) Család: Perjefélék (Poaceae) Alcsalád: Perjeformák (Pooideae) Nemzetség- csoport: Poeae Alnemzetség- csoport: Agrostidinae Nemzetség: Nádtippan (Calamagrostis) Adans. Faj: C. pseudophragmites
Tudományos név
Calamagrostis pseudophragmites (Haller f.) Koeler
Szinonimák
Szinonimák Arundo alpestris Haller ex Roem. & Schult. Arundo annulata Roem. & Schult. Arundo biebersteiniana Schult. Arundo effusa C.C.Gmel. Arundo glauca M.Bieb. Arundo laxa (Host) Wahlenb. Arundo littorea Schrad. Arundo pseudophragmites Haller f. Arundo sabuli Kit. Calamagrostis dubia Bunge Calamagrostis glauca (M.Bieb.) Rchb. Calamagrostis hedinii Pilg. Calamagrostis laxa Host Calamagrostis littorea var. tartarica Hook.f. Calamagrostis nepalensis Nees ex Steud. Calamagrostis onaei Franch. & Sav. Calamagrostis pallida (Blytt) Müll.Berol. Calamagrostis persica Boiss. Calamagrostis persica (Boiss.) Stapf ex Hand.-Mazz. Calamagrostis pseudophragmites f. abbreviata (Peterm.) Soó Calamagrostis pseudophragmites subsp. dubia (Bunge) Tzvelev Calamagrostis pseudophragmites subsp. persica (Boiss.) Tzvelev Calamagrostis pseudophragmites subsp. tartarica (Hook.f.) Tzvelev Calamagrostis pseudophragmites var. tartarica (Hook.f.) R.R.Stewart Calamagrostis rariflora (Blytt) Müll.Berol. Calamagrostis robusta (Blytt) Müll.Berol. Calamagrostis rubella Boiss. Calamagrostis tartarica Jacq. ex Hook.f. Calamagrostis tartarica (Hook.f.) D.F.Cui Calamagrostis transsylvanica Schur Calamagrostis variflora Müll.Berol.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Parti nádtippan témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Parti nádtippan témájú kategóriát.

A parti nádtippan (Calamagrostis pseudophragmites) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj. Gyakran nádperjének is nevezik – nem annyira termete, mint inkább a perjefélék hasonló gyakorisága miatt.

Származása, elterjedése

Magyarország hegyvidékein nem fordul elő, csak a Nyugat- és Dél-Dunántúlon, a Kisalföldön és az Alföldön, de helyenként tömeges.

Megjelenése, felépítése

Gyökérzete tarack.

Levelei 3–10 mm szélesek, az ereiken sűrűn álló, apró szőröktől érdesek, szürkészöldek.

Enyhén kúpos, 8–35 cm hosszú, gyakran bókoló bugavirágzata mintegy 80 cm magas szalmaszár végén lengedezik. A virágzat pelyvái ár alakúak. A pelyvák egyenlőtlenek (a felső hossza az alsó 3/4-e). A külső toklász szálkája 1–3 mm-es, a kallusz 4–6 mm-es szőrei közül kiáll. A csúcs két apró foga között ered, a pelyva csúcsáig ér.

Életmódja, termőhelye

Hemikrofita–geofita faj. Kavicsos-homokos partokon az ártéri szegélynövényzet jellemző eleme. Nedves réteken, lecsapolt mocsárréteken is állományalkotó mennyiségben fordulhat elő. Július–augusztusban virágzik. Típusos pionír növény; az éghajlati szélsőségeket jól tűri.

Felhasználása

Fényes száraz bugáit szárazvirágnak árusítják, illetve kötik koszorúkba. Nedves kertrészekbe ültetik is; tarackjairól jól szaporítható.

Jegyzetek

Források

• Botta Pál, 1987: 88 színes oldal a vízi- és a mocsári növényekről. Mezőgazdasági, Budapest. 88 oldal. ISBN 963 232 412 9 Archiválva 2016. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja: parti nádtippan
• Calamagrostis pseudophragmites (Haller f.) Koeler Plants of the World Online