Pereszkefélék

Pereszkefélék
Szappanszagú pereszke (Tricholoma saponaceum)
Szappanszagú pereszke (Tricholoma saponaceum)
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Tricholomataceae
Típusnemzetség
Valódi pereszke (Tricholoma)''
Fr., 1857
Nemzetségek

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pereszkefélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pereszkefélék témájú kategóriát.

A pereszkefélék (Tricholomataceae) az Agaricomycetes osztályának és a kalaposgombák (Agaricales) rendjének egyik családja mintegy 120 nemzetséggel. A család névadó nemzetsége a valódi pereszke (Tricholoma).[1]

Származásuk, elterjedésük

Magyarországon gyakori nemzetségeik:

  • Calocybe
  • tölcsérgomba (Clitocybe)
  • fülőke (Collybia)
  • tölcsérpereszke (Lepista)
  • álpereszke (Lyophyllum)
  • lágypereszke (Melanoleuca)
  • élősdigomba (Nyctalis spp.)
  • békagomba (Omphalina)
  • dücskőgomba (Panellus)
  • áltölcsérgomba (Pseudoclitocybe)
  • valódi pereszke (Tricholoma)

Előfordul még:

  • barna csoportospereszke (Lyophyllum fumosum)
  • laskapereszke (Hypsizygus ulmarius)

Megjelenésük, felépítésük

Többnyire nagy vagy közepes termetű, kalapos gombák. Húsuk vastag, rostos, lisztszagú.

Kalapjuk fiatalon domború, majd ellaposodik. A kalap felülete lehet csupasz, pikkelyes, gyapjas vagy szálas. Lemezeik a tönk előtt ívesen felkanyarodnak, és gyakran egy kis foggal nőnek a tönkhöz — ez az úgynevezett „pereszkefog”.

Tönkjük általában egyenletesen vastag, tömör, szálas, rostos; nincs se gallérja, se bocskora.

Tojásdad bazidiospóráik felülete sima.

Életmódjuk, élőhelyük

Vannak korhadéklakó fajok, de legtöbbjük különböző (lomb-, illetve tűlevelű) fákkal él mikorrhiza gyökérkapcsolatban.

Felhasználásuk

A legtöbb faj nem mérgező, de étkezésre alkalmatlan.

Jó ízű, ehető fajok:

  • fenyő-pereszke (Tricholoma terreum),
  • lila pereszke (Lepista nuda),
  • májusi pereszke (Calocybe gambosa);

mérgező:

Nemzetségeik a Magyarországon ismertebb fajokkal

májusi pereszke
sereges tölcsérgomba
Szürke tölcsérgomba
Zöld ánizsgomba
Laskapereszke
Lila pereszke
Rozsdasárga tölcsérpereszke
  • Aeruginospora
  • Amparoina
  • Ampulloclitocybe
  • Arrhenia
  • Arthrosporella
  • Asproinocybe
  • Asterophora
  • Austroclitocybe
  • Austroomphaliaster
  • Caesposus
  • Callistodermatium
  • Callistosporium
  • Calocybe
  • Calyptella
  • Camarophyllopsis
  • Campanophyllum
  • Cantharellopsis
  • Cantharellula
  • Cantharocybe
  • Catathelasma
  • Catatrama
  • Caulorhiza
  • Cellypha
  • Cheimonophyllum
  • Chromosera
  • Chrysomphalina
  • Clavicybe
  • Clavomphalia
  • tölcsérgomba (Clitocybe)
  • Clitocybula
  • fülőke (Collybia)
    • árvégű fülőke (Collybia fusipes) (Bull.:Fr.)Quél.
    • borzas tönkű fülőke (Collybia hariolorum) (DC.:Fr.)Quél.
    • bunkós lábú fülőke (Collybia butyracea)
    • csavart tönkű fülőke (Collybia distorta) (Fr.)Quél.
    • foltos fülőke (Collybia maculata) (Alb.& Schw.:Fr.)Kumm.
    • gyapjas lábú fülőke (Collybia peronata) (Bolt.:Fr.)Singer
    • pelyhes tönkű fülőke (Collybia confluens) (Pers.:Fr.)Kummer
    • rozsdásszárú fülőke (Collybia dryophila) (Bull.:Fr.)Kummer
    • vöröses fülőke (Collybia succinea) (Fr.)Quél.
    • Collybia hybrida (Kuehn.& Romagn.)Svrc.& Kubic.
    • Collybia marasmioides (Britz.)Brsky.& Stangl
  • Conchomyces
  • Connopus
  • Crinipellis
  • Cynema
  • Cyphellocalathus
  • Cystodermella
  • Decapitatus
  • Delicatula
  • Dendrocollybia
  • Dennisiomyces
  • Dermoloma
  • Fayodia
  • Flabellimycena
  • Floccularia
  • Gamundia
  • Gymnopus
  • Gyroflexus
  • Haasiella
  • Hemimycena
  • Humidicutis
  • Hydropus
  • Hygroaster
  • Hygrocybe
  • Hygrophorus
  • Hypsizygus
  • Infundibulicybe
  • Lactocollybia
  • Lampteromyces
  • Lepista
  • Leucoinocybe
  • Leucopaxillus
  • Leucopholiota
  • Lichenomphalia
  • Lulesia
  • Lyophyllopsis
  • álpereszke (Lyophyllum)
    • barna csoportospereszke (Lyophyllum fumosum) (Pers.:Fr.)K. et R. ex Orton
    • sötét csoportospereszke (Lyophyllum decastes)
    • fehércsokros pereszke (Lyophyllum connatum)
    • foltosodó pereszke (Lyophyllum semitale)
    • füstszürke pereszke (Lyophyllum immundum)
    • gesztenyebarna csoportospereszke (Lyophyllum loricatum)
    • gyökerező szürkefülőke (Lyophyllum rancidum) (Fr.)Singer
    • kékülő álpereszke (Lyophyllum transforme)
    • fehércsokros álpereszke (Schum.:Fr.)Singer
  • Macrocybe
  • Maireina
  • Megacollybia
    • széles lemezű fülőke (Megacollybia platyphylla) (Pers.:Fr.)Kotl. & Pouz.
  • lágypereszke (Melanoleuca)
    • szemölcsös lágypereszke (Melanoleuca verrucipes) (Fr.)Sing.
    • Melanoleuca exscissa (Fr.)Singer
  • Metulocyphella
  • Microcollybia
  • élősdi fülőke (Microcollybia cirrhata) (Pers.:Fr.)Lenn.
  • gombán termő fülőke (Microcollybia tuberosa) (Bull.:Fr.)Lennox
  • Microcollybia cookei (Bres.)Lennox
  • Moniliophthora
  • Mycenella
  • Mycoalvimia
  • Myxomphalia
  • Nematoctonus
  • Neoclitocybe
  • Neonothopanus
  • Nothoclavulina
  • Nothopanus
  • élősdigomba (Nyctalis)
  • Omphaliaster
  • békagomba (Omphalina)
    • moha békagomba (Omphalina sphagnicola) (Berk.)Moser
  • Ossicaulis
  • Palaeocephala
  • dücskőgomba (Panellus)
    • kis dücskőgomba (Panellus stypticus) (Bull.:Fr.)Karst.
  • Paralepista
  • Peglerochaete
  • Pegleromyces
  • Phaeolepiota
  • Phaeomycena
  • Phyllotopsis
  • Physocystidium
  • Pleurella
  • Pleurocollybia
  • Pleurocybella
  • Porpoloma
  • Pseudoarmillariella
  • Pseudobaeospora
  • áltölcsérgomba (Pseudoclitocybe)
  • Pseudohiatula
  • Pseudolasiobolus
  • Pseudoomphalina
  • Resinomycena
  • Resupinatus
  • Rhodotus
  • Rimbachia
  • Ripartitella
  • Ripartites
  • Roridomyces
  • Rubeolarius
  • Semiomphalina
  • Sinotermitomyces
  • Squamanita
  • Stanglomyces
  • Tectella
  • Tephrocybe
  • Termitomyces
  • Tilachlidiopsis
  • valódi pereszke (Tricholoma)
  • Tricholomopsis
  • Tricholosporum
  • Trogia
  • Ugola
  • Xeromphalina
    • sárga szegfűgomba (Xeromphalina campanella) (Batsch:Fr.)R.Mre.

Magyarországon bizonyítottan előforduló fajok

Jegyzetek

  1. ↑ [1]

Források

  • Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 671. o. ISBN 963-9257-11-7  
  • TERRA Alapítvány: Gombák - fajlista magyar családnév szerint rendezve
  • Wikispecies: Tricholomataceae
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap