Podversa

Podversa (Podvrško)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Csernek
Jogállás	falu
Irányítószám	35404
Körzethívószám	(+385) 34
Népesség
Teljes népesség	230 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	310 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 21′ 47″, k. h. 17° 25′ 23″45.363, 17.42345.363000°N 17.423000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 47″, k. h. 17° 25′ 23″45.363, 17.42345.363000°N 17.423000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Podversa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Podversa (horvátul: Podvrško) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Csernekhez tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 51, közúton 68 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 20, közúton 27 km-re nyugatra, községközpontjától 9 km-re északkeletre, a Psunj-hegység egyik csúcsa alatt, a Grabar-patak völgyében fekszik.

Története

A régészeti leletek alapján területe már az ókorban lakott volt. Ezt bizonyítja az a római áldozati oltár, melyet a falu melletti Rada nevű magaslaton talált egy Petar Matošević nevű helyi ember. Az oltár felirata „SOLI DIVINO” és jelenleg a cserneki ferences kolostorban őrzik. A felirat piros színnel szerepelt a kövön, ami a 3. és 4. század stílusát tükrözi.

Podversa neve még birtokként „Podwrs” alakban bukkan fel először a pozsegai káptalan 1264-ben kelt, a Miklós Dezizlav fia és Mátyás Zavid testvére közti birtokcseréről szóló bizonyságlevelében.^[2] 1380-ban „Felső-Poduers”, 1403-ban „Podwarsa, Poduorsya” néven találjuk a korabeli okiratokban. 1413-ban az itteni kúriát („curia Podvarsa”) Tamási (Thomassi) János vásárolta meg. További története szorosan összefonódott a mellette nyugatra emelt vár történetével. Podversa várát 1423-ban említik először „Castrum Podwersa” alakban. Ezután „Podwers, Podwersia, Podwersya, Poduorsa, Podwarsa, Podwersauara” formában szerepel a korabeli oklevelekben.

1423-ban Tamási László és testvére Henrik, utód nélküli haláluk esetére ezt a birtokukat is vérrokonuknak, serkei Lorántfi Györgyre és utódaira hagyták. Ennek ellenére 1443-ban Héderváry Lőrinc budai káptalant és Imre nevű fiát vezették a birtok tulajdonjogába, ami ellen még 1453-ban is tiltakoztak a serkei Lorántfyak, akik ugyancsak igényt tartottak a Tamásiak örökségére. 1464-ben, 1500-ban és 1506-ban is a Héderváry család birtokaként említik. 1521-ben Héderváry Ferenc elzálogosította Keglevich Péternek, de Nándorfehérvár elvesztésében való vétkessége miatt a király elvette tőle és Mersich Simeonnak adta. ^[3] Ennek ellenére ténylegesen 1525-ig a Héderváryak birtokolták. A vár alatti falut 1446-ban „Felsew Podwers, Also Podwersa” alakban két részből álló településként említik, melynek valószínűleg birtokmegosztás volt az oka. 1506-ban már „Opidum Podwersa” néven mezőváros. Szent Jakabnak szentelt kápolnája 1403-ban már a Jakobovacnak nevezett helyen állt. Bizonyos, hogy a településnek volt plébániatemploma is, mely a rudinai Szent Mihály apátság vonzáskörzetébe tartozott. A várat török 1536-ban foglalta el és őrséget helyezett el benne. A török kiűzése után elhagyatva állt, anyagát a környező falvak népe házépítéshez hordta szét.

A térség 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. 1765-ben az egyházlátogatás már említi Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt, fából épített kápolnáját. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Podverski” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Podverssko” néven szerepel. ^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Podversko” néven 80 házzal, 652 katolikus vallású lakossal találjuk. ^[5]

1857-ben 574, 1910-ben 775 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint két magyar kivételével teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Iskolája 1908-ban nyílt meg. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 294 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből, állattartásból éltek. Egy vegyesbolt és egy kis fűrésztelep található itt. A falu kiemelt állami támogatást kap. Búcsúünnepét október 28. Szent Simon ünnepe utáni vasárnap tartja.

Lakossága

Nevezetességei

A vár maradványai a falu temetőjétől északra, az út túloldalán, egy észak-dél irányú hegyhát közepén, egy szilváskertben találhatók. Alaprajza téglalap alakú. Gjuro Szabo szerint egykor minden sarkán hengeres torony állt, de ebből mára csak a délkeleti torony romjai láthatók. Az egykori falak helyén csak sáncszerű kiemelkedések találhatók, rajtuk kívül az egykori épületeknek nyoma sem maradt. A vártól délre fekvő temető területén középkori eredetű cseréptöredékeket és csontokat találtak.

Bővebben: Podversa vára

Szent Simon tiszteletére szentelt római katolikus kápolnájának elődje egy először 1765-ben említett fakápolna volt. Ennek alapjaira építették a mai kápolnát, melyet 2008. október 8-án szenteltek fel.

A Roda nevű hegyen a honvédő háború hőseinek emlékére magas keresztet emeltek.

A falu festői környezete, az erdő, a túrázási és vadászati lehetőségek vonzzák a turistákat.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Varak.hu:Csernik-Podversa
• Varak.elte.hu: Branko Nadilo: Várak a Pszunj és a Pozsegai hegység déli lejtőin. (Megjelent a Građevinar horvát építészeti folyóirat 2004. évi 12. számában, fordította Szatanek József)^{[halott link]}
• Az első katonai felmérés térképe
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine – diplomamunka (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)