Réti rabló

Réti rabló
Hím réti rabló
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Szitakötők (Odonata) Család: Rabló szitakötők (Lestidae) Nem: Lestes
Tudományos név
Lestes dryas Kirby, 1890
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Réti rabló témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Réti rabló témájú médiaállományokat és Réti rabló témájú kategóriát.

A réti rabló (Lestes dryas) a rabló szitakötők családjába tartozó, Eurázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi zónájában elterjedt szitakötőfaj.

Megjelenése

A réti rabló testhossza 35–42 mm, szárnyfesztávolsága 45–47 mm, hátsó szárnyának hossza 20–25 mm. A hímek valamivel nagyobbak és karcsúbbak a nőstényeknél. A hím szemei kékek, potroha és tora felső része fémesen csillogó zöld. Torának oldala, potroha töve és legvége (9-10. szelvény) hamvaskék. Szárnyjegyei feketék. Belső potrohfüggelékei kanálszerűen kiszélesednek. Pihenés közben szárnyait félig összezárva tartja. Ha megzavarják halottnak tettetheti magát és szárnyait-lábait összezárva a sűrű növényzetbe hullhat.

A nőstények rövidebb és vaskosabb felépítésűek, tompább zöldek, toruk oldala sárgás, a potrohról hiányzik a kék szín, helyette egyenletesen fémeszöld. Szemük zöldes vagy barnás.

Nagyon hasonlít hozzá a gyakoribb lomha rabló (Lestes sponsa), a hímeket gyakorlatilag csak nagyítóval, potrohfüggelékeik alapján lehet megkülönböztetni.

Elterjedése

Az egész északi félteke mérsékelt övi zónájában megtalálható. Európa középső zónájában gyakori, a mediterrán régióban ritkább és inkább hegyvidéki. Észak-Afrikában jégkorszaki maradványfaj. Magyarországon országszerte előfordul, főleg az Alföldön.

Életmódja

Lárvája sekély, gyorsan átmelegedő, dús növényzetű tavacskákban, mocsarakban él, amelyek nyáron akár ki is száradnak. A részben sós brakkvizet is elviseli. Április-májusban alakulnak át imágókká. A repülő réti rablókkal leggyakrabban július-augusztusban lehet találkozni. Általában a sűrű növényzet közelében, vízparton tartózkodnak, ritkán szállnak ki a nyílt víz fölé. A párzás tandem formációban történik, ami megmaradt a peterakás közben is. A nőstény a vízparti növények szárába helyezi el megtermékenyített petéit, többnyire a vízvonal fölött; megfigyelték hogy kiszáradt tavacskák növényeire is petézhet. A peték áttelelnek, tavasszal kelnek ki a lárvák, amelyek akár két hónap alatt imágóvá fejlődhetnek.

Magyarországon nem védett.

• 
  Atkákkal fertőzött hím
• 
  A hím potrohfüggelékei
• 
  Nőstény
• 
  Párosodó réti rablók

Kapcsolódó cikkek

• Magyarország szitakötőfajainak listája

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2016. március 1.)
• Lestes dryas KIRBY, 1890 Réti rabló Szitakötők
• The Scarce Emerald Damselfly Lestes dryas Kirby 1890 British Dragonfly Society
• Leste dryade – Glänzende Binsenjungfer – Leste dryade Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Université de Neuchatel

További információk

• réti rablószitakötő - Lestes dryas Kirby, 1890. izeltlabuak.hu . (Hozzáférés: 2018. július 5.)