Reginald McKenna

Reginald McKenna
Az Egyesült Királyság belügyminisztere
Hivatali idő
1911. október 24. – 1915. május 27.

Született1863. július 6.
 Egyesült Királyság
Elhunyt1943. szeptember 6. (80 évesen)
 Egyesült Királyság
PártLiberális Párt

SzüleiEmma Hanby
William Columban McKenna
HázastársaPamela Jekyll (1908. június 3. – 1943. szeptember 6., 2, halál)
Gyermekei
  • Michael McKenna
  • David McKenna
Foglalkozás
  • politikus
  • bankár
Iskolái
  • Trinity Hall, Cambridge
  • King's College School[1]
  • Londoni Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Reginald McKenna témájú médiaállományokat.

Reginald McKenna (1863. július 6. – 1943. szeptember 6.) brit liberális politikus, bankár, Herbert Asquith híve.

Élete

Ifjúkora

McKenna 1863-ban született William Columban McKenna, és Emma McKenna gyermekeként. Alapfokú tanulmányait feltehetően születései helyén végezte. Az oktatásban kitűnt tehetségével, így később Cambridge-ben, a Trinity Hall iskolájában magántanulóként folytathatta tanulmányait. McKenna 1885-ben szerzett matematikából diplomát.

Politikai pályafutása

Diplomát követően kezdett érdeklődni a politikai iránt. Az 1890-es években csatlakozott a Liberális Párthoz, és az 1895-ös általános választásokat követően a brit parlament tagjává vált. 1905-ben Sir Henry Campbell-Bannermann kormányában a pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki. Ezt követően volt az oktatási tanács tagja (1907-1908) és az egyik legfontosabb tárca birtokosa, az Admiralitás első lordja, azaz haditengerészeti miniszter (1908-1911) lett. McKenna minisztersége az angol-német flottaépítési verseny idejére esett, mely során Németország sikertelenül próbálkozott a brit tengeri dominancia megtörésével. McKenna alatt épültek meg az első brit szuper dreadnought csatahajók, a négytagú Orion osztály egységei, az HMS Orion, az HMS Thunderer, az HMS Monarch és az HMS Conqueror.

Az Orion osztály négy csatahajója a tengeren..

Újabb jelentős megbízatását 1911-ben kapta, amikor Herbert Asquith kormányában belügyminiszterré nevezte ki. Ezen pozícióját egészen 1915-ig megőrizte. Asquith kormányfő lemondatását követően egyre kevesebb politikai szövetségese lett. A tankötelezettség bevezetését követően több nézeteltérése is akadt David Lloyd George miniszterelnökkel, míg végül McKenna meghátrált. Az Asquith frakciójához hű liberálisokhoz hasonlóan az 1918-as önkormányzati választásokat követően McKenna is elveszítette székét az angol parlamentben.

A választásokat követően McKenna visszavonult a közélettől és a Midland Bank igazgatójaként tevékenykedett. 1943-ban hunyt el, életének 80. évében.

Források

  • Életrajza a Spartacus Enciklopédiában (angol nyelven). Spartacus.schoolnet.co.uk. [2012. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 9.)

Jegyzetek

  1. Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
Sablon:Az első világháború brit politikusai
  • m
  • v
  • sz
Brit politikusok az első világháború kezdetétől a Párizs környéki békeszerződésekig
Miniszterelnökök
Herbert Asquith (1908–16)  · David Lloyd George (1916–22)
Külügyminiszterek
Edward Grey (1905–16)  · Arthur Balfour (1916–19)  · George Nathaniel Curzon (1919–24)
Hadügyminiszterek
Herbert Asquith (1914)  · Herbert Kitchener (1914–16)  · David Lloyd George (1916)  · Edward Stanley (1916–18)  · Alfred Milner (1918–19)  · Winston Churchill (1919–21)
Az Admiralitás Első Lordjai
Winston Churchill (1911–15)  · Arthur Balfour (1915–16)  · Edward Carson (1916–17)  · Eric Geddes (1917–19)  · Walter Long (1919–21)
Politikusok
Egyéb fontos személyek
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 20877728
  • LCCN: n2005041371
  • ISNI: 0000 0000 4031 6334
  • GND: 133572609
  • SUDOC: 131502972
  • BNF: cb17032876p
  • KKT: 00621113
  • Első világháború Az első világháború portálja
  • Politika Politika-portál