Rodonit

Rodonit
Általános adatok
Névváltozatokkovamangán, pajsbergit, hermannit
Kémiai névmangán(II)-szilikát
KépletMnSiO3
Kristályrendszertriklin
Elemi cellaa = 9,758 Å; b = 10,499 Å; c = 12,205 Å; α = 108,58°; β = 102,92°; γ = 82,52°; Z = 20
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzilikátásványok
AlosztályInoszilikátok
Azonosítás
Színrózsaszín
Porszínfehér
Fénygyöngyházfényű
Átlátszóságnem átlátszó
Keménység5,5-6,5
Hasadásderékszögű prizmás (tökéletes az {110}, jó a {001} irányban)
Törésegyenetlen, kagylós
Sűrűség3,57-3,76 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Rodonit témájú médiaállományokat.

A rodonit a szilikátásványok osztályába, az egyszeres láncú láncszilikátok (inoszilikátok) alosztályába a piroxenoid csoportba tartozó triklin ásvány. Kémiailag mangán(II)-szilikát (MnSiO3). Kovamangánnak és pajsbergitnek is nevezik. Színe alapvetően rózsaszín, de vörös, lila, barna árnyalatokban is fellelhető. Ha nagyobb mennyiségben tartalmaz alkáli vagy alkáliföldfém szennyezést zöld és sárga színben is előfordul. Erős napsugárzás hatására levegőn megbarnul, mert mangán(IV) vegyületek képződnek, például barnakő (MnO(OH)2), illetve mangán(IV)-szilikát. Elnevezése a görög ῥόδος (rodosz), rózsás, rózsaszín szóból ered.

A rodonitban gyakran fordulnak elő más elemek, mint a vas, cink, magnézium, kalcium, nátrium. A több, mint 20% CaO-t tartalmazó változatot bustamitnak (nevét Anastasio Bustamantéról (1780–1853) kapta, aki háromszor is Mexikó elnöke lett) , a 7% ZnO-t tartalmazót pedig fowleritnek (nevét Samuel Fowlerről (1779–1844), a New Jersey-i mineralógusról, bányatulajdonosról és képviselőről kapta) nevezik.

Előfordulása

A rodonit elsősorban a paleozoikumban (földtörténeti ókorban) keletkezett ásványos kőzetekben, kisebb mennyiségeben a mezozoikumban (földtörténeti középkorban) keletkezett üledékes kőzetekben található. Legnagyobb mennyiségben az Urál-hegységben fordul elő. Svédországban Pajsberg vidékén, Olaszországban Piemontban, Németországban a Harz-hegységben, Ausztráliában és Dél-Amerikában is jelentős lelőhelyek vannak. Észak-Amerikában, New Jersey közelében 17 centiméter hosszú kristályokra is bukkantak. A Kárpát-medencében Kapnikon, Betléren, Csucsom környékén és Rézbányán fordul elő.

Felhasználása

Oroszországban vázákat és dísztárgyakat készítenek belőle. A ásványgyűjtők szívesen vásárolnak különböző lelőhelyekről származó mintákat, elsősorban szín és formagazdagságuk miatt.

Képgaléria

  • Rodonit egy brazíliai lelőhelyről
    Rodonit egy brazíliai lelőhelyről
  • Rodonit egy ausztriai lelőhelyről
    Rodonit egy ausztriai lelőhelyről
  • Rodonit a La Plata Múzeum (Buenos Aires) ásványtani kiállításában
    Rodonit a La Plata Múzeum (Buenos Aires) ásványtani kiállításában
  • Rodonit a Berlini Természettudományi Múzeumban
    Rodonit a Berlini Természettudományi Múzeumban
  • Pirit és rodonit egy perui lelőhelyről
    Pirit és rodonit egy perui lelőhelyről
  • Manganaxinit és rodonit egy perui lelőhelyről
    Manganaxinit és rodonit egy perui lelőhelyről
  • Galenit és rodonit egy ausztrál lelőhelyről
    Galenit és rodonit egy ausztrál lelőhelyről
  • Kalcit és rodonit egy ausztráliai lelőhelyről
    Kalcit és rodonit egy ausztráliai lelőhelyről
  • Drágakőnek csiszolt rodonit
    Drágakőnek csiszolt rodonit
  • Különleges kristály egy perui bányából
    Különleges kristály egy perui bányából

Érdekességek

  • Massachusetts állam hivatalos jelképei közé tartozik.
  • Gazdaságosan állítható elő belőle mangán, mégsem ez a leggyakrabban használt érce.
  • Nagy tisztaságú és a vörös előfordulásait ékszerekhez féldrágakőként használják.

Források

  • László, Bognár. Ásványhatározó, 2. kiadás (magyar nyelven), Budapest: ELTE Eötvös Kiadó [1987] (1999). ISBN 9634632483 
  • Sándor, Koch.szerk.: Mezősi József: Magyarország ásványai, 1. kiadás (magyar nyelven), Budapest: Akadémiai Kiadó [1985]. ISBN 9630538032 
  • Kislexikon (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2012. december 5.) [Tiltott forrás?]