Rostock

Rostock
Rostock címere Rostock zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Járás	Mecklenburg-Elő-Pomeránia (1990. október 3. – )
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	1218
Polgármester	Claus Ruhe Madsen (független)
Irányítószám	18001–18147
Körzethívószám	0381
Rendszám	HRO
Testvérvárosok	Lista Várna (1966–) Szczecin (1957–) Turku (1959–) Dunkerque (1960–) Riga (1961–) Antwerpen (1963–) Talien (1988. május 16. – ) Raleigh (2001–) Fiume (1966–) Bréma (1987–) Aarhus (1964–) Guldborgsund község (2014–) Bergen (1965–) Communauté urbaine de Dunkerque (2000. április 9. – ) Karlskrona
Népesség
Teljes népesség	209 920 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	1102 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	13 m
Terület	181,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′54.083333333333, 12.13333333333354.083333°N 12.133333°EKoordináták: é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′54.083333333333, 12.13333333333354.083333°N 12.133333°E
Rostock Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Rostock weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rostock témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rostock kikötő-, egykori Hanza-város Németország északi részén, a Balti-tenger partján; Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.

Fekvése

A Balti-tenger partján, Berlintől északnyugatra fekvő település.

Éghajlata

Története

Régészeti feltárások alapján a 7. században alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Rostock 1218-ban kapott városi kiváltságokat.

A város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14. és 15. században a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hatalmas fejlődésen ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek hatalmi törekvéseivel is szembe tudott helyezkedni. A közvetítő kereskedelem útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban díszes polgárházak sora épült.

IV. János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki tanács 1419-ben itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a tengerpart vidékén.

A Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után bevezetett vámeljárása a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét, és a kikötőben teljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880 között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a versenyben.

Főbb látnivalók

• Piactér (Marktplatz)
• Marienkirche
• Nikolaikirche
• Petri-Kirche
• Egyetemi főépület

Politika

A városi parlament (Bürgerschaft) 53 képviselője:^[6]
(az 53 ülőhely szerint)

• Linke/Partei: 12
• CDU/UFR: 11
• Bündnis 90/Die Grünen: 10
• SPD: 8
• RB/Freie Wähler: 6
• Egyéb: 6

Városrészek

Ortsamt Nordwest 1: 1. Seebad Warnemünde, Diedrichshagen 2. Markgrafenheide, Hohe Düne, Hinrichshagen, Wiethagen, Torfbrücke 3. Groß Klein 4. Schmarl Ortsamt Nordwest 2: 5. Lichtenhagen 6. Lütten Klein 7. Evershagen Ortsamt West: 8. Reutershagen 9. Hansaviertel 10. Gartenstadt/Stadtweide Ortsamt Mitte: 11. Kröpeliner-Tor-Vorstadt 12. Südstadt 13. Biestow 14. Stadtmitte 15. Brinckmansdorf Ortsamt Ost: 16. Dierkow (Neu) 17. Dierkow (Ost), Dierkow (West) 18. Toitenwinkel 19. Gehlsdorf, Hinrichsdorf, Krummendorf, Nienhagen, Peez, Stuthof, Jürgeshof

Közlekedés

Vasúti közlekedés

Bővebben: Rostocki S-Bahn

Bővebben: Rostock Hauptbahnhof

Légi közlekedés

Bővebben: Rostock-Laage repülőtér

Galéria

• 
  A városháza
• 
  Képeslap 1899-ből, Brück & Sohn kiadó
• 
  Szobor a kikötő bejáratánál
• 
  Az Európai Főiskola
• 
  A Hohe Düne, a háttérben Warnemünde
• 
  A régi városi kikötő
• 
  A kikötő
• 
  Az „Emerald Princess”
• 
  Az Óváros északról
• 
  Kolostorbelső
• 
  Az AIDA-székház
• 
  A Kröpelini utca
• 
  Szökőkút a piactéren
• 
  A Nikolaikirche
• 
  A Marienkirche
• 
  A városi könyvtár
• 
  Az egyetem főépülete
• 
  Az Ostsee Stadion
• 
  A Petrikirche
• 
  A város madártávlatból

Testvérvárosok

(nem teljes lista)

• Szczecin (Lengyelország) (1957)
• Turku (Finnország) (1959)
• Dunkerque (Franciaország) (1960)
• Riga (Lettország) (1961)
• Antwerpen (Belgium) (1963)
• Aarhus (Dánia) (1964)
• Göteborg (Svédország) (1965)
• Bergen (Norvégia) (1965)
• Várna (Bulgária) (1966)
• Fiume (Horvátország) (1966/1974-2002 )^[7]
• Bréma (Németország) (1987)
• Talien (Kína) (1988)
• Raleigh (Észak-Karolina) (USA) (2001)

Jegyzetek

Források

• NDK (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 215 0

További információk

• Rostock.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Az egyetem honlapja