Rutafélék

Rutafélék
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Rutaceae
Juss., J.Presl
Alcsaládok
  • citrusformák (Citroideae)
  • Dictyolomatoideae
  • Flindersioideae
  • Rutoideae
  • Spathelioideae
  • Toddalioideae
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rutafélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rutafélék témájú kategóriát.

Ez a botanikai szócikk már figyelembe veszi a 2009 októberében megjelent APG III-rendszert a rendszertani részek tárgyalásakor.

A rutafélék (Rutaceae) az APG III osztályozása szerint a valódi kétszikűek rosids kládjának eurosid II csoportjában a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjének egyik családja mintegy 150 nemzetséggel és 1600 fajjal.

Rendszerezésük

Szinte minden szerző szoros rokonsági kapcsolatot tételezett fel a szappanfafélék (Sapindaceae) és a rutafélék (Rutaceae) között, a legtöbbször azonos főrendbe sorolva azokat — bár többen, (például Borhidi, Dahlgren és Tahtadzsján) a rutaféléket és néhány más olyan családot, amelyeket az APG a Sapindales rendbe sorolt, külön rendként (Rutales) tárgyaltak, főképp illatanyagokat tartalmazó leveleik alapján különböztetve meg azokat.

Származásuk, elterjedésük

Főleg a trópusokon és a szubtrópusi éghajlaton terjedtek el, de egyes nemzetségeik a mérsékelt övbe is áthúzódtak. A család egyetlen, Magyarországon is honos faja a nagyezerjófű (Dictamnus albus).

Megjelenésük, felépítésük

Alakjuk rendkívül változatos; többségük cserje vagy kis fa; néhány faj lágy szárú. Száruk néha ágtövises, gyéren tüskés.

Szórtan vagy átellenesen álló leveleik bőrneműek, fényes zöldek, tojásdadok, hegyesek. A levelek széle ép. A citrusformák levélnyele szárnyas.

Fokozatosan egyszerűsödő, fehér, gyakran illatos, kemény szirmú virágaik többnyire ötkörösek, öttagúak, aktinomorfak. Csészéjük rendszerint összeforrt, pártájuk viszont mindig szabad. A porzójuk általában kétszer annyi van, mint ahány sziromlevelük. Virágaikban a porzó- és a termőtáj között jól fejlett mézfejtő gyűrűk (diszkusz) fejlődtek ki. Jellemző sajátosságaik a váladéktartó sejtek és sejt közötti járatok, amelyekben illóolajat, gyantát és balzsamot raktároznak.

Termésük tok vagy bogyó; jellemző a hártyás válaszfalakkal osztott, többrekeszes, lédús bogyó, az úgynevezett narancstermés. A virág és a terméshéj illóolajokat tartalmaz monoterpén főkomponensekkel. Fő alkaloidjuk a rutin.

Életmódjuk, termőhelyük

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Felhasználásuk

Sok gyógy- és fűszernövény, gyümölcs tartozik ide, például a citrusok, a curry, az ezerjófű.

A család nemzetségei

  • Acmadenia
  • Acradenia
  • Acronychia
  • Adenandra
  • Adiscanthus
  • Aegle
  • Aeglopsis
  • Afraegle
  • Agathosma
  • Almeidea
  • Amyris
  • Angostura
  • Apocaulon
  • Araliopsis
  • Asterolasia
  • Atalantia
  • Balfourodendron
  • Balsomocitrus
  • Bergera
  • Boenninghausenia
  • Boninia
  • Boronia
  • Bosistoa
  • Bouchardatia
  • Bouzetia
  • Brombya
  • Burkillanthus
  • Calodendrum
  • Casimiroa
  • Choisya
  • Chorilaena
  • Citropsis
  • Citrus
  • Clausena
  • Clymenia
  • Cneoridium
  • Coleonema
  • Comptonella
  • Correa
  • Crowea
    Virágzó nagyezerjófű (Dictamnus albus)
  • Cusparia
  • Decagonocarpus
  • Decatropis
  • Decazyx
  • nagyezerjófű (Dictamnus)
  • Dictyoloma
  • Diosma
  • Diphasia
  • Diphasiopsis
  • Diplolaena
  • Drummondita
  • Dutaillyea
  • Empleurum
  • Eremocitrus
  • Eriostemon
  • Erythrochiton
  • Esenbeckia
  • Euchaetis
  • Euodia
  • Euxylophora
  • Evodiella
  • Fagaria
  • Fagaropsis
  • Feronia
  • Feroniella
  • Fortunella
  • Galipea
  • Geijera
  • Geleznowia
  • Glycosmis
  • Halfordia
  • Haplophyllum
  • Helietta
  • Hortia
  • Ivodea
  • Kodalyodendron
  • Leptothyrsa
  • Limnocitrus
  • Limonia
  • Lubaria
  • Lunasia
  • Luvunga
  • Maclurodendron
  • Macrostylis
  • Medicosma
  • Megastigma
  • Melicope
  • Merope
  • Merrillia
  • Metrodorea
  • Microcitrus
  • Microcybe
  • Micromelum
  • Monanthocitrus
  • Monnieria
  • Muiriantha
  • Murraya
  • Myrtopsis
  • Naringi
  • Naudinia
  • Nematolepis
  • Neobyrnesia
  • Neoraputia
  • Neoschmidia
  • Nycticalanthus
  • Oricia
  • Oriciopsis
  • Orixa
  • Oxanthera
  • Pamburus
  • Paramignya
  • Peltostigma
  • Pentaceras
  • Phebalium
  • Phellodendron
  • Philotheca
  • Phyllosma
  • Pilocarpus
  • Pitavia
  • Platydesma
  • Pleiospermium
  • Plethadenia
  • Polyaster
  • Poncirus
  • Pseudiosma
  • Psilopeganum
  • alásfa (Ptelea)
  • Raputia
  • Raputiarana
  • Rauia
  • Raulinosa
  • Ravenia
  • Raveniopsis
  • Rhadinothamnus
  • ruta (Ruta)
  • Rutaneblina
  • Sarcomelicope
  • Sargentia
  • Severinia
  • Sheilanthera
  • Sigmatanthus
  • Skimmia
  • Spathelia
  • Spiranthera
  • Stauranthus
  • Swinglea
  • Teclea
  • Tetractomia
  • Tetradium
  • Thamnosma
  • Ticorea
  • Toddalia
  • Toddaliopsis
  • Tractocopevodia
  • Triphasia
  • Vepris
  • Wenzelia
  • Zanthoxylum
  • Zieria
  • Zieridium

Hibrid nemzetségek:

  • ×Citrofortunella
  • ×Citroncirus

Források

  • Rutaceae Banai Valéria: RUTACEAE – RUTAFÉLÉK CSALÁDJA
  • kertpont.hu: Szecsuáni bors
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap