S-VHS

Nem tévesztendő össze a következővel: S-Video

Az S-VHS (Super Video Home System) egy 1987 áprilisa óta létező videó formátum, a VHS utódja. Ezt a formátumot is szintén a japán JVC (Victor Company of Japan) cég fejlesztette ki, és kezdte el gyártani, majd a céggel történő szerződéskötés után a Konica, a Panasonic, a TDK, a Maxell, a Fuji,, valamint a Memorex cég is elkezdte ezen formátum gyártását.

Az S-VHS nagyobb képfelbontással (250 sor vízszintes képfelbontás helyett 400 sor), sokkal jobb kép- és hangminőséggel rendelkezik, mint a normál VHS.

Ennél a formátumnál is az azimuth alapú felvételi és lejátszási technológia érvényesül. A világosságjel és a színjel kettéválasztása miatt változott meg - és nagymértékben javult is - a kép minősége. A színjelben és a világosságjelben lévő zaj a szétválasztás miatt lényegesen jobb, mint a VHS-nél.

Előnyei

  • Sokkal jobb kép- és hangminőség a VHS-sel ellentétben.
  • Nagyobb képfelbontású, mint a sima VHS.
  • Kevésbé kopik a mágnesszalag, így a jelhordozóképesség is csak nagyon kicsi, elhanyagolható mértékben csökken.
  • Az S-VHS videómagnók kompatibilisek a normál VHS kazettákkal is.

Hátrányai

  • Az S-VHS videómagnók nem kompatibilisek a W-VHS és a D-VHS kazettákkal.

A S-VHS videómagnók működési elve

Az S-VHS videómagnókban - a VHS videómagnókhoz hasonlóan - a fejdob átmérője 62 mm, azaz 6,2 cm. PAL rendszerben 1500 percenkénti fordulatszámmal forog a fejdob, az óramutató járásával ellentétes irányba, míg NTSC rendszerben 1800 a percenkénti fordulatszám, szintén az óramutató járásával ellentétes irányba.

A fejdobban 7 videófej található (4+2+1 fej). Négy videófej az SP (Standard Play)/LP (Long Play) módban történő lejátszásért, valamint a rögzítésért felel, kettő fej az FM Hi-Fi (High Fidelity) Stereo hangért felel, és egy ún. "repülő fej", amely a jelentősen pontosabb képkockánkénti illesztést végzi, a képkimaradás elkerülése érdekében.

A fejdobtól balra található az úgynevezett törlőfej. Ez szélesebb, mint a szalag. Ide nem kerül sem hangjel és sem videójel. Ez a fej törli a szalag régi videótartalmát, majd a fejdob rögzíti a szalagra az új videójeleket SP vagy LP módban, majd a fejdobtól jobbra található CTL szinkronfej létrehozza a szinkront, a közvetlenül mellette lévő audio fej pedig az új hangjelet fogja rögzíteni a szalag audiosávjára.

Műszaki adatok, specifikációk

  • Lejátszási sebesség PAL/SECAM/MESECAM üzemmódban: 2,339 cm/s, NTSC üzemmódban pedig 3,335 cm/s
  • Szalag szélessége: 12,70 mm, azaz 1,270 cm
  • Színnormák: PAL, NTSC, SECAM, MESECAM
  • Lejátszási üzemmódok: SP (Standard Play)/LP (Long Play)/EP/SLP (Extended Play/Super Long Play)
  • Fejdob átmérője: 62 mm
  • Vízszintes képfelbontás: 400 sor
  • Hang: FM HiFi Stereo
Sablon:Házi videó
  • m
  • v
  • sz
Házi videó formátumok
Mágneses
VERA (1952) • 2 inch Quadruplex orsós videószalag (1956) • 1 inch A típusú orsós videószalag (1965) • 1 inch B típusú orsós videószalag (1976) • 1 inch C típusú orsós videószalag (1976) • U-matic (1969) • Video Cassette Recording (1972) • Betamax (1975) • VHS (1976) • VHS-C (1982) • S-VHS-C (1989) • W-VHS-C (?) • D-VHS-C (?) • Video 2000 (1979) • M (1982) • MII (1986) • D1 (1986) • S-VHS (1987) • D2 (1988) • D5 (1994) • W-VHS (1994) • D-VHS (1998) • 8 mm-es videókazetta [1985 (Video8), 1989 (Video Hi8), 1999 (Digital8)] • Mini DV (1995) • Micro MV (2001)
Optikai
Laserdisc (1978) • VHD (1983) • Laserfilm (1984) • CD Video (198?) • VCD (1993) • DVD (1996) • MiniDVD (?) • SVCD (1998) • FMD (2000) • UMD (2005) • HD DVD (2006) • Blu-ray (BD) (2006)