Sarolta szász–meiningeni hercegné

Ez a szócikk III. Frigyes német császár leányáról, házassága révén Szász–Meiningen uralkodó hercegnéjéről szól. Hasonló címmel lásd még: Sarolta porosz hercegnő (egyértelműsítő lap).
Sarolta szász–meiningeni hercegné
Sarolta, Szász–Meiningen hercegnéje
Sarolta, Szász–Meiningen hercegnéje
Született1860. július 24.
 Porosz Királyság, Potsdam
Elhunyt1919. október 1. (59 évesen)
 Németország, Baden-Baden
Állampolgárságaporosz
HázastársaIII. Bernát szász–meiningeni herceg (1878. február 18. – 1919. október 1.)[1][2]
GyermekeiFeodora
SzüleiIII. Frigyes német császár
Viktória brit királyi hercegnő
Foglalkozásaarisztokrata
Kitüntetései
  • Order of Louise
  • Order of the Crown of India
  • Royal Order of Victoria and Albert
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeAltenstein Palace
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarolta szász–meiningeni hercegné témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sarolta szász–meiningeni hercegné, született Sarolta porosz királyi hercegnő (németül: Prinzessin Charlotte von Preußen, Herzogin von Sachsen-Meiningen, teljes nevén Viktoria Elisabeth Augusta Charlotte; Potsdam, 1860. július 24. – Baden-Baden, 1919. október 1.) porosz királyi és német császári hercegnő, házassága révén Szász–Meiningen uralkodó hercegnéje.

Élete

Sarolta porosz királyi hercegnő 1860. július 24-én jött világra a potsdami Neues Palais-ban III. Frigyes német császár (1831–1888) és Viktória brit királyi hercegnő (1840–1901) második gyermekeként, egyben legelső leányaként. Édesapja még csupán trónörökösi rangban volt születésekor, a porosz királyi címet a hercegnő nagyapja viselte. Édesanyja a brit királyi családól származott; Viktória brit királynő legidősebb leánya volt. E rokoni szál révén a brit uralkodónő jelentős befolyást gyakorolt gyermekeire és unokáira egyaránt.

Kisgyermekként a hercegnő nevelése komoly problémákat okozott szüleinek, minthogy kezelhetetlen és rossz magaviseletű volt. Legidősebb bátyja udvartartásának tagja visszaemlékezései szerint „rendkívüli ember volt, akiről a legvadabb pletykák keringtek és azzal vádolták, nem áll jó viszonyban az Igazság istennőjével.”[3] A hercegnő különösen édesanyjával tartott fent nagyon is ellenséges viszonyt; a pótanya szerepét apai nagyanyja, Auguszta szász–weimar–eisenachi hercegnő töltötte be az életében. Sarolta hercegnő kislányként bensőséges kapcsolatban állt bátyjával, mindketten inkább nagyszüleik értékrendjét és elvárásait tartották szem előtt, semmint szüleikét. Később, a szülők halála után viszonyuk megromlott, mivel a hercegnőről azt tartották, „nem fogadta el [bátyja] színlelt fensőbbségét a családja fölött.”[4] A szülők magas elvárásainak egyik testvér sem tudott megfelelni.

Sarolta hercegnő minél előbb el akarta hagyni a szülői házat, ezért az első házassági ajánlatot elfogadta: 1876-ban a szász–meiningeni trón várományosa kérte meg a kezét. Bernát szász–meiningeni herceg (1851–1928) másodfokú unokatestvéri rokonságban állt Sarolta hercegnővel, ennek ellenére a hercegnő szülei megfelelő választásnak találták. Az esküvőt 1878. február 18-án tartották a berlini császári palotában. A porosz hercegnő és férje „mindent összevetve remekül kijöttek egymással; a herceg volt a legengedékenyebb és legalázatosabb férj a világon.”[3] A házasságból egyetlen leánygyermek született, ami örökösödési problémákhoz vezetett a hercegségben:

  • Feodora Viktória Auguszta (1879–1945), házassága révén Reuss–Köstritz hercegnéje.

Gyermeke világrahozatala után Sarolta porosz hercegnő a kor szokásaitól eltérően otthagyta férjét és a békés családi életet. A hercegnő visszatért a német fővárosba, hogy ott társasági életet éljen és aktívan politizáljon: „Sarolta hercegnő az, akit a leggyakrabban lehet látni Berlinben…”[3] A hercegnő konzervatív nézetei miatt szimpatizált és egyetértett Otto von Bismarck kancellárral; ez újabb vitákat eredményezett közte és liberális szellemiségű édesanyja között. A hercegnő rengeteget utazott, főleg az európai uralkodói udvaroknak volt gyakori vendége. Szabados életformája sokakat megbotránkoztatott, ugyanakkor kedvelték műveltsége, a lovak iránti fogékonysága és politikai éleslátása miatt. Férjével minden télen Cannes-ba utazott, ahol hamar nagy népszerűségre tett szert a francia arisztokrácia körében.[3] Egyetlen leánya nevelésével nem törődött, a gyermek felnevelését teljes egészében nevelőnőkre és dajkákra bízta. 1914-ben édesapja halála után Bernát herceg lett a szász–meiningeni uralkodó, Sarolta hercegnő pedig uralkodó hercegné. Címével járó kötelességeit egyrészt az első világháború, másrészt betegségei miatt nem tudta teljesíteni. A hercegnő ekkorra több súlyos betegséggel is küzdött, melyek elsősorban erős dohányossága miatt alakultak ki. „A rossznyelvűek kijelentették, hogy Sarolta hercegnő azokkal a sarlatán gyógyszerekkel és kábítószerekkel tette tönkre egészségét, amikkel hiába igyekezett csökkenteni túlsúlyosságát, amire pedig hajlamos volt.”[3] Jóformán minden idejét gyógykezelésekre és kúrákra áldozta, kezelései jelentős összegeket emésztettek fel.

Az első világháború végén lezajlott németországi forradalmak hatására kikiáltották a köztársaságot, megfosztva a hercegnőt és férjét uralkodói címeiktől. Vagyonukat ugyanakkor nem államosították, és nem kellett száműzetésbe vonulniuk. A hercegnő ekkor már haldoklott, feltehetően rákban szenvedett. Sarolta porosz királyi hercegnő és szász–meiningeni hercegné 1919. október 1-jén hunyt Baden-Badenben ötvenkilenc éves korában. Az Altenstein-kastély parkjában temették el. Leánya öngyilkossága után mindkettejük maradványait modern orvosi vizsgálatoknak vetették alá; ezek alapján anya és leánya egyaránt egy porfíria nevű örökletes genetikai rendellenességben szenvedtek, melyet feltehetően III. György brit királytól örököltek.

Jegyzetek

  1. ↑ p10073.htm#i100724, 2020. augusztus 7.
  2. ↑ inferred from timeline of events
  3. ↑ a b c d e von Schwering, Axel. IV – A Royal Courtship, The Berlin Court Under William II (HTML) (angol nyelven), BiblioLife, LLC, 93–94.. o. [1915] (2009. május 20.). ISBN 978-1110340811. Hozzáférés ideje: 2010. július 30. 
  4. ↑ Duchess Charlotte of Saxe-Meiningen dies (angol nyelven) (PDF). The New York Times, 1919. október 4. (Hozzáférés: 2010. július 30.) „She was said […] not to have accepted his assumed authority over his family.”[halott link]

Források

  • Boulay, Cyrille. Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről. Magyar Könyvklub, 20–29. o.. ISBN 963-547-931-X 
  • Sarolta porosz királyi hercegnő életrajzi adatai (angol nyelven). thePeerage.com. (Hozzáférés: 2010. március 26.)
  • Michaela Blankart: Sarolta porosz királyi hercegnő életrajza (német nyelven). Preussen.de. [2017. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 26.)

Külső hivatkozások

  • Az uralkodóház hivatalos honlapja (német nyelven). Preussen.de. [2017. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 26.)
  • Szász–Meiningen Hercegség (német nyelven). Sachsenmeiningen.de. (Hozzáférés: 2010. március 26.)
  • Sarolta porosz királyi hercegnő halálhíre (angol nyelven). The New York Times, 1919. október 4. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
Előző:
Feodora hohenlohe–langenburgi hercegnő
Szász–Meiningen hercegnéje
1914–1918		A Szász–Meiningen Hercegség címere
 Következő:
–
Sarolta szász–meiningeni hercegné ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. II. Frigyes Vilmos porosz király
 
 
 
 
 
 
 
8. III. Frigyes Vilmos porosz király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Friderika Lujza hessen–darmstadti hercegnő (1751–1805)
 
 
 
 
 
 
 
4. I. Vilmos német császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg (1741–1816)
 
 
 
 
 
 
 
9. Lujza mecklenburg-strelitzi hercegnő (1776–1810)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Friderika Karolina Lujza hessen-darmstadti hercegnő (1752–1782)
 
 
 
 
 
 
 
2. III. Frigyes német császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. Károly Ágost szász–weimar–eisenachi nagyherceg
 
 
 
 
 
 
 
10. Károly Frigyes szász–weimar–eisenachi nagyherceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Lujza hessen–darmstadti hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
5. Auguszta szász–weimar–eisenachi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. I. Pál orosz cár
 
 
 
 
 
 
 
11. Marija Pavlovna orosz nagyhercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Zsófia Dorottya württembergi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
1. Sarolta porosz királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. I. Ferenc szász–coburg–saalfeldi herceg
 
 
 
 
 
 
 
12. I. Ernő szász–coburg–gothai herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Auguszta reuss–ebersdorfi grófnő
 
 
 
 
 
 
 
6. Albert szász–coburg–gothai herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. I. Ágost szász–gotha–altenburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
13. Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Lujza Sarolta mecklenburg–schwerini hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
3. Viktória brit királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. III. György brit király
 
 
 
 
 
 
 
14. Eduárd kenti és strathearni herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Zsófia Sarolta mecklenburg–strelitzi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
7. Viktória brit királynő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Ferenc szász–coburg–saalfeldi herceg
 
 
 
 
 
 
 
15. Viktória szász–coburg–saalfeldi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Auguszta reuss–ebersdorfi grófnő
 
 
 
 
 
 
Nemzetközi katalógusok
  • Németország Németország-portál
  • történelem Történelemportál