Savinja

Savinja
Országok	Szlovénia
Földrajzi adatok
Hossz	102 km
Vízgyűjtő terület	1847,7 km²
Torkolat	Száva
é. sz. 46° 05′ 02″, k. h. 15° 10′ 20″46.083813564497, 15.17218351364146.083814°N 15.172184°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Savinja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Savinja Északkelet-Szlovénia folyója. Útjának nagy részét a Felső- és Alsó-Savinja-völgyben (szlovénül: Zgornja in Spodnja Savinjska dolina) teszi meg, közben olyan városokat érint, mint Celje vagy Laško. A Savinja a fő vízfolyása a Savinja-Alpoknak (szlovénül Savinjske Alpe). Zidani Mostnál a Száva folyóba torkollik. A Savinja hossza 102 kilométer.^[1]

Források

A folyó közvetlenül a Rinka vízesés felett ered. A Rinka az ország egyik legszebb és legismertebb vízesése, amely egész évben sok turistát vonz. Télen a jégfalmászók körében is népszerű.

Mellékvízfolyások

A Savinja fő mellékvízfolyásai a Solčavánál betorkolló Jušef és Klobaša, a Lučnica Lučénél, a Ljubnica Ljubnónál, a Dreta Nazarjénél, a Paka Šmartno ob Pakinál és a Ložnica, Voglajna és Hudinja, amelyek mind Celjénél érik el a folyót.

Élet a folyó mentén

Ahogy a többi nagyobb szlovéniai folyón, úgy a Savinján is régebben helyi jelentőségű hajózás, áruszállítás és tutajozás (faúsztatás) folyt. A vasutak 19. századi és a vízierőművek 20. századi kiépültével ez megszűnt. Emléküket azonban egyebek mellett Boris Kalin 1961-es Tutajos (szlovénül Splavar) szobra is őrzi, mely Celjében, a folyó bal partján áll.

• 
  A Száva és a Savinja találkozása Zidani Mostnál, ahol a Savinja a torkolatánál három hid alatt is átfolyik. Az 1914-es fotón még csak két híd látható, az új vasúti hidat azóta építették
• 
  A Savinja a celjei várból nézve. Alul a Voglajna folyócska csatlakozik a Savinjához
• 
  A Savinja Celje belvárosa mellett. A háttérben a celjei vár
• 
  Gyaloghíd a Savinja felett

Jegyzetek