Siráz

Siráz
Közigazgatás
Ország	Irán
Polgármester	Haidar Eskandarpour
Körzethívószám	071
Testvérvárosok	Lista Agadir Csungking Dusanbe Kuala Lumpur Melaka Nicosia Municipality (1999–) Pécs (2015–) Szétif
Népesség
Teljes népesség	1 565 572 fő (2016. szept. 24.)[1][2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1500 m
Terület	240 km²
Időzóna	UTC+03:30
Elhelyezkedése
é. sz. 29° 36′ 36″, k. h. 52° 32′ 33″29.61, 52.542529.610000°N 52.542500°EKoordináták: é. sz. 29° 36′ 36″, k. h. 52° 32′ 33″29.61, 52.542529.610000°N 52.542500°E
Siráz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Siráz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Siráz (perzsául: شیراز [Šīrāz]) város Irán délnyugati részében, Teherántól 942 km-re. Fársz tartomány székhelye, Siráz megye székhelye, 2006-os becslés szerint 1,279 millió lakosával az ország hatodik legnépesebb városa.

Története

Ősi település, amely a Szászánidák alatt, az arab betörés idejéig csak karavánok pihenőhelyeként volt ismert, későbbi története során azonban többször volt főváros. 1750 és 1781 között, a Zand-dinasztia idején a Perzsa Birodalom fővárosa volt, 1781-től 1794-ig Dél-Irán fővárosa, majd rövid ideig a Szafavida-dinasztia idején is.

A 7. századtól azonban folyamatosan városiasodott., majd a 10. században fallal vették körül. A város már ebben az időben híres volt egyeteméről, mely a bagdadinál is nagyobb volt. Már ekkor 360 terme volt, melyet a 11. században orvosi karral és kórházzal is bővítettek.

A város már Abbasz sah idején rangos hely volt, de igazából csak a 18. században, a Zend-dinasztia alatt lett jelentős hely. 1750-ben Karim kán a fővárosává tette. A mongolok a várost ugyan nem háborgatták, de a 17. és a 18. században már több katasztrófa: földrengés, járványok, afgán portyázók és belharcok pusztították.

A város nevét az augusztus végén, szeptember elején megtartott fesztiváljai teszik ismertté. A sok kerttel és gyümölcsfával rendelkező Sirázt az irániak a költészet, a bor, a rózsák és a szerelem városának tartják. Mérsékelt klímájú település, több mint ezer éve regionális kereskedelmi központ.

Szőlő- és borkultúrája a régészeti bizonyítékok szerint legalább 1800 éves. [1]

Siráz városából indult útjára 1844-ben a bahái hit. 1970-ben Sirázban volt annak a szervezőbizottságnak a székhelye, amelyik a pazar, dollármilliókat felemésztő 1971-es perszepoliszi partit szervezte.

Földrajza

Siráz a Zagrosz-hegység nyúlványaira épült, 1500 méteres magasságban. A szomszédos tartományokhoz képest éghajlata mérsékeltebb, meleg vagy forró nyarakkal és enyhe vagy hűvös telekkel. A város gazdasága részben a tartomány mezőgazdasági termékeire épül (szőlő, citrus gyümölcsök, gyapot és rizs). Irán elektronikai iparának egyik fő központja és helyet ad egy olajfinomítónak is. Híres szőnyegeiről és virágjairól. A városról kapta nevét a siráz szőlőfajta. Rendkívül híres a shirazi bor is

Közlekedése

A város Iszfahán felől autópályán érhető el, Busehr és a Perzsa-öböl felé normál közúti összeköttetései vannak. Épül a Sirázt Iszfahánnal összekötő vasútvonal, illetve a város metróhálózata, melynek első szakaszát 2014. október 11-én adták át. Az egyes vonal első szakasza a belvárosban található Namazi tértől észak felé vezet az Ehszan térig. A Siráz nemzetközi repülőtér (Shiraz International Airport) Irán déli vidéki részének legnagyobb repülőtere, közvetlen járatokkal Dubajba, Bahreinbe és Katarba.

Sportja

Siráznak két labdarúgó klubja van, amelyek Irán első ligájában szerepelnek: a Bargh Siráz és a Fadzsre Szepaszi.

Magyarországi testvérváros

Pécs, Baranya.

Nevezetességek

• Naszir ol-Molk-mecset
• Korán kapu
• Háfiz mauzóleum
• Szádi mauzóleum
• Pársz múzeum
• Vakil mecset
• Kán medresze
• Citadella
• Mir-Mohammed mauzóleum
• Sirag Sah mauzóleum
• Masdzsid-i Dzsomé
• Szajjed-Ala-ud-Din-Husszein síremléke
• Új mecset
• Anglikán templom

Panoráma

Nagyítás

Panorámakép a városról

Források

Irodalom

• Szentirmai József: Irán ˙Panoráma (1979) ISBN 963-243-133-2

További információk

• Hivatalos honlap, perzsa nyelven
• Shiraz.lap.hu - linkgyűjtemény