Skarlátgyapjasmadár
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A hím | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Sebezhető       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Vestiaria coccinea (Forster, 1780) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Skarlátgyapjasmadár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Skarlátgyapjasmadár témájú médiaállományokat és Skarlátgyapjasmadár témájú kategóriát. |
A skarlátgyapjasmadár vagy hawaii nevén ʻIʻiwi (Vestiaria coccinea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó Vestiaria nem egyetlen faja.
Előfordulása
A Hawaii-szigeteken honos faj. A legtöbb gyed Maui szigetén él, nagyobb populációi vannak Hawaii és Kauai szigetén, míg kisebb kolóniái megtalálhatóak Molokai és Oahu szigetén is. Lanairól 1929-ben kihalt. A faj összpopulációját 350.000 egyed körülire becsülik.
Erdők lombkoronájának lakója.
Megjelenése
Testhossza 15 centiméter. Teste többnyire vérvörös színű, szárnyai feketék, farka ívelt. Csőre a nektárfogyasztáshoz alkalmazkodott. Tollazata a zöld lombok közt az egyik legláthatóbb madárrá tette Hawaiin. A fiatal madár tollazata eltér a felnőttétől.
Életmódja
Tápláléka legfőképp nektárból áll, de emellett fogyaszt ízeltlábúakat is.
Szaporodása
Szaporodási ideje januártól júniusig tart. 2–3 tojásból álló fészekalját a tojó egy csésze alakú fészekbe helyezi, amit fűből, szirmokból és tollból készít. Ezek a kékes színű tojások 14 napon belül kikelnek. A fiókák tolla 24 napon belül fejlődik ki teljesen.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. június 6.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com – videók a fajról
- Xeno-canto.org – a faj hangja és elterjedési térképe
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
