Szabó-Patay József

Szabó-Patay József
Született1887. június 23.[1]
Rimaszombat
Elhunyt1945. december 15. (58 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzombathy Paulina Anna
(h. 1916–1945)[2]
SzüleiPatay Erzsébet
Szabó József
Foglalkozása
Tisztségemúzeumigazgató (1943–1945, Magyar Természettudományi Múzeum)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[3][4]
Sablon • Wikidata • Segítség

Szabó-Patay József (Rimaszombat, 1887. június 23. – Budapest, 1945. december 15.) biológus, zoológus, muzeológus.

Élete

Szabó Józsefként született, és eleinte ezen a néven is publikált. A Szabó-Patay nevet 1910-ben vette fel.

Budapesten, a Fiumei Úti Sírkert 11. parcellájában nyugszik (1/a sor, 48. sír). Sírja 2007 óta védett.

Munkássága, pályafutása

Elsősorban a hangyák (Formicidae) életmódját kutatta. A Természettudományi Közlöny szerkesztőjeként jelentős ismeretterjesztő tevékenységet végzett, és nagy szerepet vállalt kiállítások építésében is.[5]

Munkahelyei

A Magyar Nemzeti Múzeum állattárában:

  • gyakornok (1910–1914),
  • múzeumi segédőr (1914–1919),
  • múzeumi őr (1919–1936),
  • igazgató-őr (1936–1940);

1910-ben Mocsáry Sándor nyugdíjazása után bízták rá a hártyásszárnyú gyűjtemény gondozását, ede a gyűjtemény élére kinevezését csak 1914-ben kapta meg.

Az Országos Természettudományi Múzeumban:

  • helyettes főigazgató (1940–1943),
  • főigazgató (1943–1945).

Az általa alapított gödöllői Méhészeti Kutató Állomás vezetője (1928–1938).

Tisztségei

A Természettudományi Közlöny szerkesztője (1925–1935: Gombocz Endrével és Gorka Sándorral; 1936–1944: Gombocz Endrével).

A Magyar Természettudományi Társulat másodtitkára (1924–1944). Az Országos Méhészeti Egyesület tiszteleti tagja.

Fontosabb művei

Rovartan

  • Szabó-Patay József: Hazánk hadakozó, rabszolgatartó és élősködő hangyái. Budapest, 1915. Pesti Lloyd-Társ. 11 old.
  • Szabó-Patay József: A rovarok, mint a hazánkban előforduló fertőző betegségek terjesztői és az ellenük való védekezés. Budapest, 1915. Rovartani lapok 22. köt. 4-10. füzet (1915. április-október) pp. 127–130.
  • Szabó-Patay József: Az Aphelochirus lélekzőkészülékének szerkezete és működése. Állattani Közlemények. A Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának folyóirata. 17. köt. Budapest, 1918. pp. 48–65.[6]

Taxonómia

  • Szabó-Patay József, 1926: Trois Orectognathus nouveaux de la collection du Musée National Hongrois. Ann. Hist.-Nat. Mus. Natl. Hung. 24: 348–351.
  • Szabó, József, 1909: De duabus speciebus novis Formicidarum generis Epitritus Em. Arch. Zool. (Budapest) 1: 27–28.
  • Szabó, József, 1910: Formicides nouveaux ou peu connus des collections du Musée National Hongrois. [part]. Ann. Hist.-Nat. Mus. Natl. Hung. 8: 364–368.
  • Szabó, József, 1910: Uj hangya Uj-Guineából. Rovartani Lapok 17: 186.[7]

Tudománytörténet

Ismeretterjesztő

  • Szabó-Patay József: Tropusi hangya a budapesti állatkert növényházában. Rovartani lapok 24. köt. 3-4. füzet (1917. márczius-április) pp. 35–37.

Jegyzetek

  1. a b http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/szabo-patay-jozsef-1914-ig-szabo-jozsef///
  2. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1200/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. március 4.)
  3. https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/szabo-patay-jozsef-1914-ig-szabo-jozsef/
  4. 14154423
  5. A Hártyásszárnyúak gyűjteményének története
  6. Állattani Közlemények17
  7. Antwiki: Szabó-Patay, József

Források

  • Sírhelyek: Szabó-Patay József (1914-ig Szabó József)
Nemzetközi katalógusok