Szeghalmi Gyula

Szeghalmi Gyula
SzületettSennovitz Gyula
1876. május 1.
Szeged
Elhunyt1963. szeptember 29. (87 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapedagógus,
régész,
fényképész
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeghalmi Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szeghalmi Gyula, születési nevén Sennovitz Gyula, neve olykor Szeghalmy Gyula formában is előfordul (Szeged, 1876. május 1. – Budapest, 1963. szeptember 29.) tanító, régész, fényképész.

Élete

Sennovitz Adolf (1839-?) könyvkereskedő fia.[1]

Az esztergomi reál- és a királyi érseki tanítóképző-intézetben, majd a budapesti polgár-iskolai tanítóképzőben tanult. Közben gyalog beutazta Stájerországot, Svájcot, Bajorországot, Olaszország északi részét és a balkáni államokat. Tanított a Nyitra megyei Vágfarkasdon, Magyarsókon, Negyeden és Geszten, majd 1902-től Szeghalmon. Eredeti neve Szennovitz volt, melyet a rákövetkező évben, 1903-ban változtatott meg,[2] új otthona után.

Művei

  • A magyar történelem időrendi átnézete (1897)
    A magyar történelem időrendi átnézete (1897)
  • A Vágvidék mondaköre (1904)
    A Vágvidék mondaköre (1904)
  • A magyar történelem időrendi átnézete. Győr, 1897 (Egyetemes Könyvtár 112., 113.)
  • Az ó-kori népek politikai története. Győr, 1897
  • Az ó-kori népek műveltsége. Győr, 1897
  • Magyarország Árpád honfoglalása előtt. Győr, 1897
  • India klasszikus irodalma. Győr, 1897
  • A magyar történelem időrendi átnézete. Győr, 1897
  • Nógrád vármegye földrajza a népiskolák III. oszt. számára. Balassa-Gyarmat, 1898
  • Nyitra vármegye földrajza a népiskolák III. oszt. számára. Galgóc, 1899
  • A magyar nemzeti irodalomtörténet dióhéjban. Győr, 1898/1900
  • Esztergom vármegye földrajza a népiskolák III. oszt. számára, Esztergom, 1900
  • Magyarország neveléstörténelme. Győr, 1901
  • Szemelvények a XVII. század irodalomtörténetéhez. Esztergom, 1903
  • A társadalmi rend keletkezése és fejlődése. Budapest, 1904
  • Békés vármegye földrajza népiskolák V–VI. oszt. számára. Szeghalom, 1904
  • A Vágvidék mondaköre. Gyoma, 1904
  • Amatőr fényképészek könyve. 1906
  • Vetíthető diapozitív képek Az iskolán kívüli szemléltető oktatáshoz felhasználható képek legkimerítőbb jegyzéke. 1914
  • Csonka Magyarország. Szeghalom, 1920
  • Földrajzi alapismeretek és Bihar vármegye földrajza a népiskolák III. osztálya számára. Szeghalom, 1925
  • Felvidéki regék. Debrecen, 1929
  • Szeghalmi járás története. In: Márkus György (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 19. Békés vármegye. Budapest, 1936
  • Dunántúli vármegyék. Budapest, 1937–1939
  • Felvidék. Budapest, 1940
  • Erdélyi vármegyék, 1942
  • A vetítőgép és a vetítés
  • Földrajz–történelmi füzet. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye. Szeghalom

Emlékezete

  • Szeghalmi Gyula utca, Szeghalmon

Jegyzetek

  1. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  2. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 47570/1903. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 40. kép 3. karton.

Források

  • Sárréti Múzeum
  • Szeghalmi Gyula munkássága
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
  • Néptanítók Lapja 1904/31.
  • Ország-Világ 1906/2.
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, Budapest, 2002
  • Békés vármegye. Fel. szerk. Márkus György. Békésvármegye Monográfiájának Szerkesztősége és Kiadója, Budapest [1936]
Nemzetközi katalógusok