Személyi szabadság megsértése
| Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Büntetőjog különös rész 1. A büntetőjog sorozat része |
---|
Az állam elleni bűncselekmények |
Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása · Az alkotmányos rend elleni szervezkedés · Lázadás · Rombolás · Hazaárulás · Hűtlenség · Az ellenség támogatása · Kémkedés |
Emberiség elleni bűncselekmények |
Háborús uszítás · Tiltott toborzás · Népirtás · Apartheid · Polgári lakosság elleni erőszak · Háborús fosztogatás · Bűnös hadviselés · Nk.sz. ált. tilt. fegyv. alk. · Kult.jav.nemzetk.véd.megsértése · Harctéri fosztogatás · Fegyverszünet megszegése · Hadikövet elleni erőszak · Visszaélés a nemzetközi jog által védett jelvénnyel vagy jelzéssel |
A személy elleni bűncselekmények |
Emberölés · Öngyilkosságban közrem. · Magzatelhajtás · Testi sértés · Fogl.kör.elk.veszélyeztetés · Segítségnyújtás elmulasztása · Gondozás elmulasztása · Az egészségüggyel kapcsolatos bűncselekmények · Kényszerítés · Lelkiism. és vallássz. megsért. · Közösség tagja elleni erőszak · Személyi szabadság megsértése · Emberrablás · Emberkereskedelem · Magánlaksértés · Magántitok megsértése · Visszaélés személyes adattal · Visszaélés közérdekű adattal · Levéltitok megsértése · Magántitok jogosulatlan megismerése · Rágalmazás · Becsületsértés · Kegyeletsértés |
A közlekedési bűncselekmények |
A közlek.bizt.elleni bcs. · Vasúti,légi,vízi közl.veszélyezt. · Közúti veszélyeztetés · Közúti baleset okozása · Járművezetés ittas vagy bódult állapotban · Járművezetés tiltott átengedése · Cserbenhagyás |
A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények |
Szexuális kényszerítés · Szexuális erőszak · Szexuális visszaélés · Vérfertőzés · Kerítés · Prostitúció elősegítése · Kitartottság · Gyermekprostitúció kihasználása · Gyermekpornográfia · Szeméremsértés |
A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények |
Kiskorú veszélyeztetése · Gyermekmunka · Kisk.kapcstart.akad. · Kisk.elhely.megvált. · Tartási kötelezettség elmulasztása · Kapcsolati erőszak · Családi jogállás megsértése · Kettős házasság |
Sablon:Büntetőjog különös rész
|
A büntetőjogban a személyi szabadság megsértése a szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmény.
„194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) aljas indokból vagy célból,
c) a sértett sanyargatásával,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére,
e) fegyveresen,
f) felfegyverkezve,
g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy
h) hivatalos eljárás színlelésével
követik el.(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.[1]”
A korábbi szabályozás
A személyi szabadság megsértése bűntettét követi el, aki mást személyi szabadságától megfoszt vagy aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti.[2]
Minősített esetei
- aljas indokból vagy célból: társadalmi, erkölcsi szempontok alapján kell megítélni, ide tartozik például a bosszú, nemi erkölcs elleni bűncsel.
- hivatalos eljárás színlelésével: a színlelt hivatalos megbízatás alapozza meg a súlyosabb megítélést
- a sértett sanyargatásával: például éheztetés, ivóvíz megvonása, a sértett halálfélelemben tartása, amely nem okoz testi sérülést.
- jelentős érdeksérelmet okozva: például ha a sértett a fogvatartása miatt nem tud egy üzleti tárgyaláson megjelenni.
- a 18. életévet be nem töltött személy sérelmére követik el.
Jogi tárgya
A mozgás, a helyváltoztatás, a tartózkodási hely szabadsága, mint az emberi cselekvési szabadságának részei, az ezek sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek.
Az elkövetési tárgy
A passzív alany: (sértett) bárki lehet, feltéve, hogy mozgási, helyváltoztatási szabadságának eredetileg a birtokában volt, pl. csecsemő sérelmére nem lehet elkövetni.
Az elkövetési magatartás
A személyes szabadságától megfosztás. Ide tartozhat a sértett elfogása és letartóztatása, a sértett megkötözése, bezárása. Ezek a magatartások aktív tevékenységet feltételeznek, a bűncselekmény mulasztással is elkövethető, (például bezárt személy ki nem engedése). A jogszabály az elkövetés módjáról nem tesz említést, tehát a minősítés szempontjából közömbös, hogy a bűncselekményt erőszakkal, megtévesztéssel vagy fenyegetéssel követik-e el.
Az elkövetési magatartásnak mindig jogellenesnek kell lennie. Nem állapítható meg jogellenesség , ha például fenyegető életveszély elhárítása érdekében alkalmazzák, vagy a nevelés körében alkalmazott bezárás, amelyet szülő vagy pedagógus alkalmaz fenyítő jogának gyakorlása során.
A személyi szabadság megsértése ún. tartós bűncselekmény, addig tart, amíg a sértettet fogva tartják. A bűncselekmény befejezett, amikor a sértett nem képes akaratának megfelelő mozgásra, helyváltoztatásra. Kísérlete elvileg nem kizárt, előfordulhat, hogy az elkövető cselekménye a sértett ellenállása miatt meghiúsul. Az alany bárki lehet, hivatalos személyen kívül.
Halmazat
A bűncselekmény rendbelisége a sértettek száma szerint alakul.
Források
- Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, ISBN 978-963-258-067-8
- 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről
Jegyzetek
Külső hivatkozások
- Nemzeti Jogszabálytár