Szent Piroska

Szent Piroska
Szent Piroska, mozaik az Hagia Szophiában (1118 körül)
hitvalló
Születése
1088 Esztergom
Halála
1134. augusztus 13. (45–46 évesen) Konstantinápoly
Tisztelete
Egyháza	Görög ortodox egyház
Tisztelik	Ortodox kereszténység
Ünnepnapja	augusztus 13. Ortodox kereszténység
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Piroska témájú médiaállományokat.

Szent Piroska (Prisca, 1088–1134. augusztus 13.) Árpád-házi magyar királylány, Szent László (1046–1095) magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő (?–1090) elsőszülött leánya Komnénosz II. János bizánci császár felesége. Bizáncban Eiréne néven ismerték, és kegyes élete miatt halála után szentté avatták.^[1]

Élete

Piroska (Prisca) mindössze kétesztendős volt, amikor anyja, Adelhaid meghalt, majd 1095. július 29-én apját is elveszítette. A hétesztendősen teljes árvaságra jutott hercegnő 1095-től évekig unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában élt.^[2] 16 évesen nehéz lépésre kényszerítette az ország érdeke: 1104-ben (vagy 1105-ben) eljegyezték a bizánci trónörökössel, Komnenosz II. Jánossal, akivel 1105–1106 fordulóján össze is házasodott.^[3] A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox vallásra, amelyben az Eiréne (Irén) nevet kapta. Házasságából nyolc gyermek származott:

• Komnenosz Alexiosz (1106–1142): társcsászár (1122–1142)
• Komnena Mária (1106–1144/51)
• Komnenosz Andronikosz (1108–1142)
• Komnena Anna (1110–?)

• Komnenosz Izsák (1115–1154)
• Komnena Theodora (1116–?)
• Komnenosz Mánuel (1118–1180): I. Manuél néven bizánci császár (1143–1180)
• Komnena Eudokia (1119–?)^[2]

Piroska a bizánci udvarban sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket Magyarországról, soha nem fordított hátat hazájának, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Ő alapította Bizánc (Konstantinápoly) egyik legfőbb kolostorát, a Pantokrátor-kolostort és a vele egybeépített 50 ágyas kórházat. (Igaz, az épületegyüttest csak két évvel halála után, 1136-ban szentelték fel.)^[4] Utóbbi a középkori Európa kórházainak építésekor mintául szolgált. Kisázsiában halt meg, amikor elkísérte férjét egyik hadjáratára.^[5]

Emlékezete

Az ortodox egyházakban szentként tisztelik. Az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját.^[6] Kultuszát a római és görögkatolikus egyház is átvette, ugyancsak szentjei közé sorolja.^[7][2] Mozaikképét a Hagia Szophia a mai napig őrzi.

Származása

Jegyzetek

Források

• Makk 1986: Makk Ferenc. Magyarország a tizenkettedik században. Gondolat (1986). ISBN 963-281-660-9 
• Makk 2000: Makk Ferenc. A tizenkettedik század története. Pannonica (2000). ISBN 963-9252-08-5 
• Bérczi Sz. (2008): Magyarországi szent királylányok emlékezete, TKTE, Budapest, ISBN 978-963-87437-2-5
• Dümmerth D. (1977): Az Árpádok nyomában, Panoráma, Budapest
• Faludy Anikó (1982): Bizánc festészete és mozaik művészete. Corvina Kiadó, Budapest
• Győrffy I., Bátky Zs., Viski K. (szerk.) (1933-1937): A magyarság néprajza I–IV., Budapest
• Karácsonyi J. (1926): Szent László király élete, Szent István Társ., Budapest, 129 old.
• Kazsdan, A. P., Litavrin, G. G. (1961): Bizánc rövid története, (Stúdium könyvek 25.) Budapest
• Moravcsik Gyula (1984, 1988): Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Akadémiai Kiadó, Budapest
• Moravcsik Gyula (1923): Szent László leánya és a bizánci Pantokrator monostor, Budapest–Konstantinápoly
• Nagymihályi Géza (2007): Árpád-házi Szent Piroska – Az idegen szent, Budapest, Kairosz Kiadó
• Toldy L. (1946): Szent László király élete, Budapest

További információk

• Ókeresztény és bizánci művészet
• Ókeresztény és bizánci művészet története

Kapcsolódó szócikkek

• Ortodox szentek listája
• Anna Komnéné

Előző Dukász Irén

Bizánci császárné 1118 – 1134

Következő Sulzbachi Berta (Irén)