Szerednye

Szerednye (Середнє)
Szerdnye központjának látképe
Szerednye címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Ungvári járás (–2020)
Község	Szerednye község
Rang	település városi jellegű település
Irányítószám	89452
Körzethívószám	+ 380 312
Népesség
Teljes népesség	4258 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	1 789,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	119 m
Terület	2,38 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 32′, k. h. 22° 30′48.533333333333, 22.548.533333°N 22.500000°EKoordináták: é. sz. 48° 32′, k. h. 22° 30′48.533333333333, 22.548.533333°N 22.500000°E
Szerednye Pozíció Kárpátalja térképén
Szerednye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerednye témájú médiaállományokat.

Szerednye (1899-ig Szvedernik, ukránul: Середнє [Szerednye], oroszul: Среднее [Szrednyeje], szlovákul: Seredné) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Ungvártól 20 km-re délkeletre fekszik. Keresztülfolyik rajta a Villye.

Története

1417-ben Zerednye néven említik először. Határában egy völgy bejáratánál fekszenek egykori várának romjai. A szerednyei várat a 12. században építették a templomosok, később a pálosoké, majd a Drugetheké lett. A település híres bortermelő központ, melyet már 1417-ben említ oklevél. 1514-ben a Dózsa-parasztfelkelés akasztotta meg fejlődését.

1526-ban a Dobó család szerezte meg, birtokosa volt a törökverő egri hős Dobó István is aki itt hunyt el 1572-ben. Dobó után a Rákócziaké lett, majd a Forgách család szerezte meg. A vár kuruc harcok során pusztult el.

Határában gyilkolták meg 1901-ben Egán Ede neves kultúrpolitikust. A község határától 10 km-re Börvingesen áll a ruszin nép atyjának, Egán Edének az emlékkeresztje. 1910-ben 1867 lakosából 881 magyar, 642 ruszin, 193 német és 134 szlovák volt. A trianoni békeszerződés előtt 1909-től Ung vármegye akkor alakult Szerednyei járásának székhelye volt.

A Tanácsköztársaság idején a tervezett autonóm Kárpátalja (Önálló Országrészi Tanács, Szamosztojnij Krajinszkij Szojuz) részeként, a már cseh megszállás alá került Ungvár pótlására a három ruszin körzeti tanács egyikeként létrehozott ungi körzeti tanács székhelye. A körzeti tanács a gyakorlatban pár napig létezett, ezután cseh megszállás alá került.

A települést az Első bécsi döntés nem érintette, 1939 márciusától ismét magyar fennhatóság alatt az Ungi közigazgatási kirendeltség része 1944-ig.

2020-ig Ungordas tartozott hozzá.

Népesség

Ma 4200 lakosának mintegy egyharmada magyar.

Látnivalók

• Szerednyei vár
• Temploma a 15. század elején a Mindenszentek tiszteletére volt szentelve az eredetileg gótikus templom a 18–19. századi felújítások során teljesen elvesztette középkori jellegét.
• 1805. december 10–11-én a Buttler-házban őrizték egy éjszakán át a Szent Koronát, miközben Napóleon elől Munkácsra menekítették.

Jegyzetek

Források

• Móricz Kálmán: Kárpátalja sorsfordulói Hatodik Síp Alapítvány, Budapest 2001, ISBN 963 829 471 X
• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X