Szilvériusz pápa

Szilvériusz pápa
a katolikus egyház vezetője

Született?
Frosinone
Megválasztása536. június 8.
Pontifikátusának
vége
537. március 11.
Elhunyt537. december 2.
Palmarola
Tisztelete
Tisztelikrómai katolikus egyház
Ünnepnapjajúnius 20.
Előző pápa
Következő pápa
I. Agapét
Vigliusz
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvériusz pápa témájú médiaállományokat.

Szent Szilvériusz (latinul: Silverius), (? – 537. december 2.) volt az 58. egyházfő a történelem során 536. június 8-tól 537. március 11-ig. Neves papi családból származott, de a feltörő politikai viharok és intrikák hamar elsöpörték a pápai trónról.

Élete

Hormiszdasz pápa fiaként született Frosinone városában. Apját követve ő is szent hivatást választott, és hamarosan Róma egyik aldiakónusa lett. Amikor I. Agapét pápa Konstantinápolyban meghalt azonnal kiújult a harc a gót király és a bizánci császár között, a pápai trón utódlásának kérdésében. Főként Theodóra bizánci császárné viselte nagyon szívén az új pápa ügyét, ugyanis olyan embert akart a római püspöki székben látni, aki támogatja majd a monofizitákat. A pápával Konstantinápolyba érkezett küldöttség között talált is egy olyan diakónust, aki hajlandó lett volna közösségre lépni az Agapét által kitagadott Anthimosszal, és támogatni a monofizita tanokat. Ezt azonban pontosan tudta Theodahad keleti gót király is, és ezért megelőzve Theodorát nyomást gyakorolt a római zsinatra, így az pápává választotta Silveriust. A klérus nagy része nem támogatta az új pápát, ugyanis egy aldiakónust csak nagyon ritkán választanak meg erre a hivatalra. Mindenesetre írásban fogadtak engedelmességet Silveriusnak. 536. június 8-án szentelték fel.

Miután elfoglalta hivatalát Theodora császárné azonnal megkereste azzal a kérésével, hogy egyesüljön a monofizita egyházzal. Miután Silverius ezt határozottan megtagadta, a császárné dühében elhatározta, hogy minden áron elmozdítja trónjáról a pápát, és helyére korábbi választottját, Vigiliuszt ülteti. Eközben Rómában elszabadult a pokol. Meghalt a gót király, és utódja, Vitigis az egyházat okolta azért, mert Flavius Belisarius bizánci seregei már Róma falai alatt állomásoztak. Ezért megostromolta a várost, lerombolta az összes templomot, és meggyalázta a vértanúk sírjait. 536 decemberében a császári erők felmentették Rómát a féktelen gót rablóktól, és helyőrséget állítottak fel a városban. Ezek után nem csoda, hogy Szilvériusz nagy örömmel fogadta Belisariust a szent városban.

Szilvériusz

Theodora úgy gondolta, felhasználja a hadvezért tervei megvalósításához, és Vigiliuszt azonnal Rómába küldte. Belisarius felesége, Antonina a császárné hű alattvalója volt, és megpróbálta rávenni férjét Theodora tervének megvalósítására. Miután Belisarius nemet mondott, a császárné egy meghamisított levelet küldött Belisariusnak. A levélben egy titkos egyezmény volt Szilvériusz és Vitiges között. Eszerint a pápa elárulja a bizánciakat és éjszaka titokban megnyitja a város egyik kapuját a gót seregek előtt. 537 márciusában a császáriak azonnal elfogták Szilvériuszt, és pápai öltözékétől megfosztva, egy szerzetesi csuhában hajóra rakták, és száműzték Rómából. Ezután a zsinat bizánci nyomásra pápának választotta Vigiliuszt.

Szilvériusz hajója a lükiai Patarában kötött ki, itt tartották fogva a hatalmától megfosztott pápát. Patara püspöke azonban hamarosan rájött az árulásra, és fellebbezett az igazságtalanság ügyében I. Justinianus császárnál. Bizonyítékai megnyerték a császárt, aki elrendelte Szilvériusz ügyének újratárgyalását Rómában. Az elűzött pápa hajója így hamarosan kikötött Itáliában, Nápoly környékén. De Vigilius sem tétlenkedett, és felkészült ellenlábasa fogadására. A kikötőből azonnal a Tirrén-tenger egyik kis szigetére, Palmarolára hurcolták Silveriust, ahol a kegyetlen bánásmódba 537 decemberében bele is halt. Hamvait a szigeten temették el, és onnan soha nem szállították el azt. Évek múltán a szerencsétlen sorsú pápát vértanúnak nyilvánították és szentté avatták. Ünnepét június 20-án tartják.

Művei

  • Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.)

Források

  • Catholic Encyclopedia
  • Enciclopedia Italiana
  • Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-15-X  
  • Gergely Jenő: A pápaság története

Kapcsolódó szócikkek


Előző pápa:
I. Agapét
Római pápa
536537
Vatikán címere
Következő pápa:
Vigiliusz
Sablon:A katolikus egyház pápái időrendben
  • m
  • v
  • sz
A jelenlegi pápa: Ferenc
ókor:
egyházüldözések kora
(33–314)
ókor:
dogmatikai viták kora
(314–701)
I. Szilveszter · Márk · I. Gyula · Liberius · I. Damáz · Siricius · I. Anasztáz · I. Ince · Zószimosz · I. Bonifác · I. Celesztin · III. Szixtusz · I. Leó · Hilár · Simplicius · III. Félix · I. Geláz · II. Anasztáz · Szümmakhosz · Hormisdas · I. János · IV. Félix · II. Bonifác · II. János · I. Agapét · Silverius · Vigilius · I. Pelagius · III. János · I. Benedek · II. Pelagius · I. Gergely · Sabinianus · III. Bonifác · IV. Bonifác · I. Adeodatus · V. Bonifác · I. Honorius · Severinus · IV. János · I. Theodórosz · I. Márton · I. Jenő · Vitalianus · II. Adeodatus · Donus · Agaton · II. Leó · II. Benedek · V. János · Konon · I. Sergius
kora középkor:
nyugat és kelet
elkülönülése
(701–1048)
VI. János · VII. János · Sisinnius · Konstantin · II. Gergely · III. Gergely · Zakariás · (II. István) · II. (III.) István · I. Pál · III. (IV.) István · I. Adorján · III. Leó · IV. (V.) István · I. Paszkál · II. Jenő · Bálint · IV. Gergely · II. Sergius · IV. Leó · III. Benedek · I. Miklós · II. Adorján · VIII. János · II. Márton · III. Adorján · V. (VI.) István · Formosus · VI. Bonifác · VI. (VII.) István · Romanus · II. Theodórosz · IX. János · IV. Benedek · V. Leó · III. Sergius · III. Anasztáz · Lando · X. János · VI. Leó · VII. (VIII.) István · XI. János · VII. Leó · VIII. (IX.) István · III. Márton · II. Agapét · XII. János · VIII. Leó · V. Benedek · XIII. János · VI. Benedek · VII. Benedek · XIV. János · XV. János · V. Gergely · II. Szilveszter · XVII. János · XVIII. János · IV. Szergiusz · VIII. Benedek · XIX. János · IX. Benedek · III. Szilveszter · IX. Benedek · VI. Gergely · II. Kelemen · IX. Benedek · II. Damáz
virágzó középkor:
a pápaság „fénykora”
(1049–1304)
késő középkor:
Avignon, konciliarizmus
(1305–1447)
kora újkor:
reneszánsz, reformáció
(1447–1644)
újkor:
polgáriasodás, felvilágosodás
(1644–1958)
napjaink:
aggiornamento
(1958–)
Római pápák listája · Római pápák listája grafikusan · Ellenpápák listája
vallások portálja · katolicizmussal kapcsolatos szócikkek
Nemzetközi katalógusok
  • középkor Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap