Tautológia (nyelvészet)

Ez a szócikk a nyelvészeti fogalomról szól. Hasonló címmel lásd még: Tautológia (egyértelműsítő lap).

A retorikában és a nyelvészetben a tautológia (< görög ταυτολογία tautología szó szerint ’ugyanannak mondása’, Szathmári 2008 szerint magyar szóval szószaporítás) egyik definíciója „valamely fogalomnak, gondolatnak vagy nyelvi viszonynak azonos jelentésű szavakkal való ismétlése, vagy ugyanannak a szótőnek eltérő toldalékokkal akár különböző szófaji minőségben történő megismétlése”. Ilyen értelemben tautológia példái az alábbiak:[1]

KIRÁLY: Levetkőztetek?
A BÁTY: Tiszta anyaszült pucér meztelenre. (Kárpáti Péter: Első éjszaka avagy az utolsó);
Nem törődöm bele, gondoltam. Ezt / nem hagyom. Ezt nem hagyod… / Itt lett elhatározva, hogy nem fogom hagyni (Kukorelly Endre: Nem törődni bele);
Most úgy nézek egy idegen arcot, mintha sose harcoltam volna harcot (Márai Sándor: Ének).

Ez a definíció fedi azokat a szószerkezeteket is, amelyeket figura etymologicának (pl. Az el nem múló múlt)[2] és polyptotonnak (pl. szebbnél szebb)[3] neveznek.

Olyan tautológia is létezik, amelyben szó ismétlődik meg alakváltozás nélkül, de különböző mondattani funkciójú előfordulásokkal, például az x az x szerkezetű mondat, mint az angol Boys will be boys ’A fiúk fiúk lesznek’.[4] Ilyenszerű példa a magyar nyelvben A szabály az szabály.[5]

Rokon fogalom a tautológiával a pleonazmus. Közös bennük az, hogy mindkettő ugyanannak a tartalomnak két nyelvi entitással való kifejezése. Szathmári 2008 nézetében az a különbség közöttük, hogy a pleonazmus esetében olyan bővítménye van egy alaptagnak, amely jelentése beletartozik az utóbbi jelentésszerkezetébe, pl. jövőbeli terv. Egyes szerzők szinonimának tekintik a két fogalmat.[6]

Olyan nézet is van, amely szerint tautológiát csak ismétlődő szó alkot, mint A szabály az szabály.[7] Eszerint két hasonló jelentésű különböző tövű szó (pl. [...] pucér meztelenre) pleonazmust képezne.[4][8]

A tautológia tekinthető logikai, pragmatikai, stilisztikai és [[[nyelvtan]]i szempontból.

A tautológia mint hiba, mint stílusértékű és mint semleges stílusú jelenség

Tudományos definícióban az x az x szerkezetű mondat hibás, mivel nem lehet körben forgó, nem ismétlődhet meg benne a meghatározandó szó.[8]

A szokásos nyelvhasználatban a tautológia stílushibának számít, ha nincs stilisztikai célja, például olyan mondatokban, mint:[1]

Az előadóművész feladata nemcsak a mű művészi szintű közlése (Sajtónyelv. 2006);
Amikor az égitestet katasztrófapusztulás fenyegette, Supermant a Földre juttatta apja (Sajtónyelv. 2006).

Elfogadott a tautológia a normatív nyelvészetben és a stilisztikában, ha pragmatikai konnotációkat és stílusértékeket hordoz.

Az irodalomban előfordul tautológia használata műveletlen alak jellemzése céljából, vagy amikor a mindennapi nyelv töredezettségét, pongyolaságát akarják utánozni, mint a fenti Kukorelly idézetben. A Márai idézetben a szerző figura etymologicájával a dal műfaji egyszerűségét hangsúlyozza szándékosan.[2]

A tautológiáknak sokszor fokozó szerepe van, mint a fenti Kárpáti idézetben, vagy mint a Haragszik és dúl-fúl az Isten verssorban (Babits Mihály: Fortissimo).[2] Köznyelvi tautológiáknak is van ehhez hasonló funkciója:

  • tulajdonság nyomatékosítása: Ami biztos, az biztos;[9]
  • denotátum tulajdonságának a nyomatékosítása: A törvény az törvény;[10]
  • tulajdonság felsőfoka: szebbnél szebb;[3]
  • denotátum tulajdonságának felsőfoka: poklok pokla;[11]
  • cselekvés intenzitása: kérve kér;[12]
  • határozószó felsőfoka: réges(telen)-régen.[13]

Egyéb pragmatikai konnotációk:

  • tulajdonság elismerése engedményként: Szépnek szép;[14]
  • cselekvés elégtelensége, ha nem teljesül más cselekvés: Hallani hallom, de érteni nem értem;[15]

Van olyan ige és belőle képzett tárgy alkotta tautológia is, amely semleges a stílus szempontjából, de helyes a normatív nyelvészet szerint, például:

(magyarul) éneket énekel;[16]
(angolul) to give a gift ’ajándékot adni’;[17]
(románul) a scrie o scrisoare ’levelet írni’.[18]

A tautológia grammatikai szempontból

Olykor a tautológia tagjai nincsenek mondattani viszonyban egymással, pl. Ezt / nem hagyom. Ezt nem hagyod… / Itt lett elhatározva, hogy nem fogom hagyni.

Máskor az egyik tag alany, a másik állítmány:[2]

uralkodó uralkodik;
a törvény az törvény;

Megint más esetekben a tagok közül az egyik bővítménye a másiknak:

  • jelző – jelző alaptagja: poklok pokla;
  • igei állítmány – módhatározó: várva vár;[12]
  • igei állítmány – tárgy: éli az életet;[16]
  • tekintethatározó – igei állítmány: hallani hallom;
  • tekintethatározó – névszói állítmány: szépnek szép.

Az ismétlődő szó előfordulásai mellérendeltek is lehetnek egymásnak, pl. Ő e honért, e honnal s honnak él (Arany János: A költő hazája).[3]

Összetett mondatban az ismétlődő szó egyik előfordulása mellékmondatban jelenhet meg:

  • alanyi mellékmondatban: Ami biztos, az biztos;
  • határozói mellékmondatban: (angolul) Judge not, that ye be not judged ’Ne ítélj, hogy ne ítéltess’ (Máté evangéliuma);[19]
  • tárgyi mellékmondatban: (románul) Știu eu ce știu ’Tudom én, amit tudok’.[20]

Olyan összetett mondatok is vannak, amelyek két tagmondatában is van tautológia, pl. Hallani hallom, de érteni nem értem.

Alaktani tautológiának nevezhető a magyar nyelvben a tárgyeset ragjának megismétlése nem sztenderd nyelvváltozatban, a népi regiszterben, pl. aztat, eztet, őtet.[21]

Azonos szerkezetű tautológiák több nyelvben

X az x szerkezetű tautológia több nyelvben megtalálható:

(magyarul) A törvény az törvény;
(angolul) Boys will be boys ’A fiúk fiúk lesznek’;[4]
(franciául) Un sou est un sou, et qui l'épargne gagne szó szerint ’Egy fillér az egy fillér és aki megtakarítja, nyer’;[22]
(románul) Crima nu e politică... Crima e crimă ’A gyilkosság nem politika... A gyilkosság az gyilkosság’ (Liviu Rebreanu);[8]
(oroszul) Дети есть дети (Gyetyi jeszty gyetyi) ’A gyerekek gyerekek’.[7]

A többes számú birtokos + egyes számú birtok szerkezetű tautológiára van azonos tartalmú példa is több nyelvben:

(héberül) שיר השירים (Sir ha-sirim);
(magyarul) Énekek éneke;[2]
(latinul) Canticum Canticorum;
(franciául) Cantique des Cantiques;
(románul) Cântarea cântărilor;
(angolul) Song of Songs;
(oroszul) Песнь песней (Peszny pesznyej).

Jegyzetek

  1. ↑ a b Szathmári 2008, Tautológia szócikk.
  2. ↑ a b c d e Szathmári 2008, Figura etymologica szócikk.
  3. ↑ a b c Szathmári 2008, Poliptóton szócikk.
  4. ↑ a b c Bussmann 1998, 911. o.
  5. ↑ Gomperz Tamás: A szabály az szabály. In HVG.hu, 2013. január 23 (Hozzáférés: 2022. február 26.).
  6. ↑ Szathmári 2008 állítása, szerzők megnevezése nélkül (Pleonazmus szócikk).
  7. ↑ a b Tyihonov 2014, 360. o.
  8. ↑ a b c Dragomirescu 1995, tautologie szócikk.
  9. ↑ ÉrtSz., biztos szócikk.
  10. ↑ 1958-as francia–olasz film címe (PORT.hu) (Hozzáférés: 2022. február 26.).
  11. ↑ Szathmári 2008, Epitheton szócikk.
  12. ↑ a b Cs. Nagy 2007, 238. o.
  13. ↑ Cs. Nagy 2007, 301. o.
  14. ↑ P. Lakatos 2006, 152. o.
  15. ↑ Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 408. o.
  16. ↑ a b Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 378. o.
  17. ↑ Bussmann 1998, 409. o.
  18. ↑ Constantinescu-Dobridor 1998, figură etimologică szócikk.
  19. ↑ Farnswarth 2011, 63. o.
  20. ↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 500. o.
  21. ↑ Nádasdy 2008.
  22. ↑ Proverbes-francais.fr. Dictionnaire des meilleurs proverbes et des plus belles citations françaises (A legjobb francia közmondások és a legszebb francia idézetek tára) (Hozzáférés: 2022. február 26.).

Források

  • Bárczi Géza – Országh László (szerk.): A magyar nyelv értelmező szótára. Budapest: Akadémiai kiadó, 1959–1962; az interneten: A magyar nyelv értelmező szótára. Magyar Elektronikus Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár (ÉrtSz) (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  • (románul) Bidu-Vrănceanu, Angela et al.: Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest, Editura științifică, 1997. ISBN 973-440229-3 (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  • (románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe: Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest, Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  • (angolul) Bussmann, Hadumod (szerk.): Dictionary of Language and Linguistics Archiválva 2022. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York, Routledge, 1998. ISBN 0-203-98005-0 (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  • Cs. Nagy Lajos: A szóalkotás módjai. In A. Jászó Anna (szerk.). A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor, 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 293–319. o. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  • (románul) Dragomirescu, Gheorghe: Dicționarul figurilor de stil. Terminologia fundamentală a analizei textului poetic (Alakzatok szótára. A költői szöveg elemzésének alapvető terminológiája). Bukarest: Editura Științifică, 1995. ISBN 973-4401-55-6; az interneten: Dexonline (DFS) (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  • (angolul) Farnsworth, Ward: Farnsworth's Classical English Rhetoric (Klasszikus angol retorika). Jaffrey (New Hampshire): David R. Godine, 2011. ISBN 978-1-56792-385-8 (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  • Kálmánné Bors Irén – A. Jászó Anna: Az egyszerű mondat. In A. Jászó Anna (szerk.). A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor, 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 345–436. o. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  • Nádasdy Ádám: Aztat is kelletett. In Magyar Narancs. 2008. március 6
  • P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal). Budapest: Bölcsész Konzorcium, 2006. ISBN 963-9704-28-8 (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  • Szathmári István (főszerk.). Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. Budapest: Tinta. 2008 (Hozzáférés: 2023. június 25.)
  • (oroszul) Tyihonov, Alekszandr et al.: Энциклопедический словарь-справочник лингвистических терминов и понятий. Русский язык (Nyelvészeti terminusok és jelentések enciklopédiai szótára. Orosz nyelv). 2. kötet. Moszkva: Flinta, 2014. ISBN 978-5-89349-895-0

További információk

  • (angolul) Uncyclopedia, Tautology szócikk (humoros szemléltetés)

Kapcsolódó szócikkek