Tihany ostroma

Tihany ostroma
Magyar belháború (1526–38)
Dátum1534. november 1–10.
HelyszínTihany, Veszprém vármegye
EredményFerdinánd-párti győzelem
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
 Habsburg Ferdinánd magyar királysága Szapolyai János magyar királysága
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Nagy Ferenc és Devecseri Chóron András szervitorokSzörényi Mihály és Csemperdi Miklós várnagyok
Magyar belháború (1526–38)

Cserni Jován-felkelés •  Varasd ostroma · Tarcali csata · Szinai csata · Lippa ostroma · Jajca elfoglalása · Földvári csata · Buda ostroma (1) · Bécs ostroma · Gyula ostroma · Buda ostroma (2) · Kőszeg ostroma · Leobersdorfi csata · Komáromi csata · Palota ostroma · Medgyes ostroma · Tihany ostroma · Pozsega bevétele · Klissza bevétele · Diakovári csata

Sablon:Magyar belháború (1526–38)
  • m
  • v
  • sz

Tihany ostroma 1534. november 1. és november 10. között zajlott, a Magyar belháború részeként. Ekkor Szalaházi Tamás püspök visszafoglaltatta Tihanyt Szapolyai János seregeitől.

Előzmény

Tihanyt, Sümeggel és Veszprémmel együtt Szapolyai törökmagyar serege vette be még 1533-ban. A katonák eredetileg a még ezen helységek környékét is dúló, egyik király pártjára sem álló Móré László ellen vonultak Várpalota alá, azzal viszont nem elégedtek meg, hogy Mórét kiiktatták, hanem a I. Ferdinánd pártján álló Szalaházi püspököt is megtámadták.

Ostrom

Szalaházi a következő évben szervitorait Nagy Ferencet és Devecseri Chóron Andrást küldte Tihany visszavételére. Tihanyt két Szapolyai-párti várnagy, Szörényi Mihály és Csemperdi Miklós védte. Kilencnapi védekezés után a várnagyok bejelentették, hogy megadják magukat. Szalaházi emberei 200 forint váltságdíj ellenében elengedték őket, s az őrség vagyonát és fegyverét magával vihette.

A visszafoglalást követően Chóron 16 gyalogost és 24 lovast tartott a várban, amelyeknek zsoldját az apátsági birtok jövedelme állta.

Következmények

Tihany visszafoglalása után Bakith Pál kisebb erőkkel megszállta a Bakonyban egy apátságot, ami úgy is lakatlanul állt. Ez megerősítve biztosította a Pápa és Várpalota közti utat.

Források

  • Györkös Attila: 1533–1540-ig tartó korszak eseményei MAGYARORSZÁGON (magyar nyelven). [2013. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 17.)