Végvári Lajos

Végvári Lajos
Született1919. augusztus 28.
Zsira
Elhunyt2004. május 29. (84 évesen)
Miskolc
Állampolgárságamagyar[1]
HázastársaHenszlmann Lilla művészettörténész,[2]
dr. Gergyessy Mária gyermekorvos,
Máger Ágnes festőművész
GyermekeiProf. dr. Végvári György,
Végvári Ágnes,
Végvári Zsófia[3]
Foglalkozásaművészettörténész, egyetemi tanár
Sablon • Wikidata • Segítség

Végvári Lajos (Zsira, 1919. augusztus 28. – Miskolc, 2004. május 29.) művészettörténész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának tagja.

Élete, munkássága

Végvári Lajos Zsirán született, alap- és középfokú tanulmányait Sopronban és Sümegen végezte, 1937-ben érettségizett. Ezt követően 1938-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen művészettörténetet, keresztényrégészetet és összehasonlító irodalomtudományt hallgatott. Tanárai Hekler Antal, Gerevich Tibor és Kerényi Károly voltak. A második világháború idején, 1943-ban besorozták katonának, majd szovjet hadifogságba esett. 1947-ben tért vissza, és 1948-ban szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, 1956-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusa.

1947-ben a Fővárosi Népművelési Intézetben helyezkedett el tudományos tanácsadóként, majd 1948-tól öt évig a Fővárosi Képtárban dolgozott, 1950 és 1953 között az igazgatója, egyben a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese volt. 1950-től tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Képzőművészeti Főiskolán, utóbbin 1954-ben a művészettörténeti tanszék vezetője lett. 1971-ben Miskolcra költözött, felesége Máger Ágnes festőművész. Főiskolai állása megtartása mellett a Miskolci Képtárban, majd Herman Ottó Múzeumban dolgozott művészettörténészként, és tevékeny részt vállalt a gyűjtemény kialakításában, bővítésében. Tanácsadója volt a neves miskolci műgyűjtőnek, Petró Sándornak is. 1981-es nyugdíjazása után már csak a múzeum képzőművészeti gyűjteményével foglalkozott. Előadásokat tartott az ország számos egyetemén, Debrecenben, Pécsett, Miskolcon, és – töretlen lelkesedéssel – számos közönségtalálkozón vett részt. Miskolci évei során tizenkét könyvet és számtalan tanulmányt írt. A Miskolci Bölcsész Egyesület egyik alapító tagja volt, ahol 1997-ben díszdoktorrá avatták. 1999-ben életműdíjat kapott a Magyar Fotóművészek Szövetségétől, és ekkor tüntették ki a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével is. 1993-ban Miskolc városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki, 2001-ben pedig a város díszpolgára lett. 75. születésnapján Miskolcon kiállítást és ünnepi hangversenyt rendeztek tiszteletére.

Munkássága során – a rendszeres múzeumi munka mellett – folyamatosan publikált és kutatómunkát folytatott, főleg a 19–20. századi egyetemes és magyar festészet története foglalkoztatta. Több mint negyven könyve jelent meg, emellett tanulmányokat, katalógus bevezetőket, kritikákat is írt. Legfontosabb műve a Munkácsy Mihály életének és művészetének bemutatását tartalmazó monográfia. A festészet története mellett fotóelmélettel és fotóesztétikával is foglalkozott, különösen szerette a diaporámát. Művészettörténészi munkáján kívül számos kiállítást is rendezett és megnyitókon működött közre. 2004-ben hunyt el, a Mindszenti temető evangélikus sírkertjében nyugszik.

Főbb művei

  • Szolnoki művészet 1852–1952, 1952
  • Munkácsy Mihály, 1955
  • Munkácsy élete és művei, 1958
  • Manet, 1958
  • Delacroix, 1959
  • Giotto, 1961
  • Szőnyi István, 1962
  • Patay László, 1968
  • Romantika–realizmus, 1971
  • Vadas Ernő, 1977
  • Luzsicza Lajos, 1977
  • Imreh Zsigmond, 1981
  • Tudod-e mi a művészet? 1982
  • A szép fénykép – Gyakorlati fotóesztétika, 1983
  • Munkácsy Mihály, 1983
  • Szinyei Merse Pál, 1986
  • Seres János, 1989
  • Az európai művészet története, 1989
  • Holló László, 1990
  • Szalay Lajos, 1990
  • Szatír-ikon. Képzőművészeti szatírák, 1965–1992; ill. Máger Ágnes; Felsőmagyarország, Miskolc, 1992
  • Bevezetés a művészettörténetbe, 1993
  • Életem a vár alatt. Várostörténeti tanulmányok; bev. Németh Péter; Sümegi Fórum Alapítvány–Sümegi Városi Múzeum, Sümeg, 1997 (Múzeumi füzetek. Sümegi Fórum Alapítvány)
  • Önarckép tollal. Egy művészettörténész élete; Szabad Tér, Budapest, 1999
  • Szurokfenyő. Szinyei Merse Pál kései szerelme; ill. Máger Ágnes; RNS, Budapest, 2001
  • Szőnyi és Bernáth, 2003
  • Tempesta. Naplóregény; Bíbor, Miskolc, 2004

Jegyzetek

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. Az MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának (1969–1990), majd Kutatóintézetének (1991–) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozói, 1969–2011. Ars Hungarica. 2011. 1. sz. 108. p.
  3. Végvári Lajos művészettörténészről beszél Máger Ágnes festőművész. Napkeletnepe.hu. 2018. jan. 17.

Források

  • Dobrossy István – Eszenyi Miklós – Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc megyei jogú város. 2008. 290. o. ISBN 9630647354  
  • Miskolci művészek. Dobrik István szerk. Miskolc: (kiadó nélkül). 2006.  
  • Végvári Lajos. Dobrik István szerk. Miskolc: Szépmesterségek Alapítvány, Miskolci Galéria. 2010. = Általuk híres e város…, ISBN 978-963-88642-1-5  
  • Salamon Nándor: Végvári Lajos. artportal.hu. Artportal (Hozzáférés: 2022. július 17.) arch

További információk

  • Végvári Lajos. Életrajzi bibliográfia. Összeállította Prejczer Paula, MBE, Miskolc, 1994 (Miskolci Parthenon-tanulmányok)
  • Alkotás, értelmezés, recepció. Tanulmányok Végvári Lajos (1919–2004) művészettörténész tiszteletére. Szerk. Révész Emese, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2020
Sablon:Miskolc díszpolgárai
  • m
  • v
  • sz
Nemzetközi katalógusok
  • Miskolc Miskolc-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap