Vörös bőgőmajom

Vörös bőgőmajom
Vörös bőgőmajom a frankfurti állatkertben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Főemlősök (Primates) Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini) Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes) Család: Pókmajomfélék (Atelidae) Alcsalád: Bőgőmajomformák (Alouattinae) Nem: Alouatta Lacépède, 1897 Faj: A. seniculus
Tudományos név
Alouatta seniculus Linnaeus, 1766
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Vörös bőgőmajom témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös bőgőmajom témájú médiaállományokat és Vörös bőgőmajom témájú kategóriát.

A vörös bőgőmajom (Alouatta seniculus) az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a pókmajomfélék (Atelidae) családjába tartozó faj.

Egyes rendszerbesorolások a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába sorolják.

Előfordulása

E majom elterjedési területe Kolumbia és Venezuela északi részétől délre az Amazonasig terjed. Az Andoktól keletre a Madeira folyóig és Bolívia területén is megtalálható.

Alfajai

• Alouatta seniculus arctoidea
• Alouatta seniculus juara
• Alouatta seniculus seniculus

Megjelenése

A hím testhossza 49–72 centiméter, a nőstényé 46–57 centiméter. Farokhossza 46–75 centiméter. A hím testtömege 6,5–8 kilogramm, a nőstényé 4,5–6,4 kilogramm. Szőrzete hosszú és selymes, színe barnás-narancsszínűtől a vörösig terjedhet. Pofája előreugró és szőrtelen, de szőrzet keretezi. Orra széles. Karja és lába hosszú, de erőteljes felépítésű. A fogókéz erős és ügyes. Farka izmos és hosszú, az ágakon való fogódzkodásra alkalmas; sűrű szőrzet borítja az utolsó harmad alsó részéig, amely teljesen szőrtelen.

Életmódja

A bőgőmajom nappal aktív és különböző nagyságú csoportokban él. Reggelente és esténként vagy amikor más bőgőmajom csoport közeledik a revírhez, nagyon hangos bőgést hallatnak, mely 5 kilométerre is elhallatszik. Tápláléka főként levelek, gyümölcsök, virágok, mogyoró és magok, de alkalmanként fogyaszt kisemlősöket, hüllőket és madarakat is.

Szaporodása

Az ivarérettséget 3,5–4 évesen éri el. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 186–194 napig tart, ennek végén 1 kölyök születik. A kölyök kétéves korban válik önállóvá. A nőstények csak kétévente ellenek.

Jegyzetek

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 25.)
• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).