Vratislavice nad Nisou

Vratislavice nad Nisou (Maffersdorf)
Vratislavice nad Nisou címere
Vratislavice nad Nisou címere
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületLibereci
JárásLibereci
PolgármesterLukáš Pohanka
Irányítószám463 11
Népesség
Teljes népesség8935 fő (2021. márc. 26.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
Terület12,921 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 44′ 36″, k. h. 15° 05′ 33″50.743333333333, 15.092550.743333°N 15.092500°EKoordináták: é. sz. 50° 44′ 36″, k. h. 15° 05′ 33″50.743333333333, 15.092550.743333°N 15.092500°E
Vratislavice nad Nisou weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vratislavice nad Nisou témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vratislavice nad Nisou (német nyelven: Maffersdorf) Liberec kerülete és városrésze Csehországban, északon. Mintegy 6700 lakosú.

Fekvése

A településrészt a Nisa folyó fogja közre Liberec és Jablonec között, mintegy 3,5 km-re délkeletre, Liberec központjától.

Története

A Nisa folyó bal partján álló települést Wratislawicz néven a 13. században cseh telepesek alapították. Első írásos említése ezen a helyen az 1460-as évekből származik, amikor itt egy már egy kő falú templomot említettek. A Nisa jobb partján pedig (mint önálló község) a 16. században Sziléziából származó német ajkú telepesek alapították meg Meffersdorf-ot. Ez a két falu nemcsak különböző néven szerepelt, de még különböző területhez is tartozott (Liberec, és Český Dub). A harmincéves háború után a német Maffersdorf nevet kezdték használni mindkét helyen - a cseh Wratislawicz név feledésbe merült.

Maffersdorf a Nisa jobb partján (Liberec oldala) fejlődött tovább. 1701-ben egy új plébánia temploma is elkészült, a prágai építész Marco Antonio Canavelli tervei szerint.

A 19. század második felében az ipari tevékenység is kibővült mindkét faluban. Ignaz Ginzkey által alapított szőnyeggyára (Willy nevű fia által továbbfejlesztve) világhírt ért el. 1924-ben, Ginzkey a Waldorf-Astoria szállodába New York City a világ addig legnagyobb szőnyegét készítette el. 1896-ban pedig Eduard Stiassny alapított itt porcelánmanufaktúrát.

1862-ben a gyógyvíz felfedezése után a falu bal partja is bekapcsolódott a fürdő üzletbe. 1913-ban egy ásványvíz forrást is felfedeztek itt, ezt követően 1918-ban, a fürdőt Maffersdorf vásárolta meg.

1872-ben a jobb parti Maffersdorfban részvénytársaságként jött létre a Reichenberger Bierbrauerei und Malzfabrik (reichenbergi sörfőzde és malátagyár).

1901-ben a folyó jobb és bal partján álló falu egybeolvadt mezővárossá (népesség 6234 1934), a cseh lakosok ezután kezdték el használni a jelenleg ismert Vratislavice nevet. 1903-ban mint város teljes státuszt szerzett, 1919-ben pedig a terület az újonnan alapított ország; Csehszlovákia része lett.

Ennek egy része a Szudétavidék, a müncheni egyezmény szerint, majd 1945 után a területet és a várost szinte kizárólag német ajkú lakosság lakta.

1951-ben a város vasúti közlekedése csatlakoztatva lett a Liberec és Jablonec villamos projekthez. Napjainkban a villamosútvonalat a helyi közlekedési vállalat, a Dopravní podnik měst Liberce a Jablonce nad Nisou (DPMLJ) működteti.

Vratislavice 1980-ban Liberec közigazgatási része lett.

Itt születtek, itt éltek

  • Ignaz Ginzkey (1818-1876, Maffersdorf) - szőnyeg mágnás
  • Wilhelm Ginzkey (1856-1934, Maffersdorf)- szőnyeggyáros
  • Ferdinand Porsche (1875-1951) - autó tervező
  • Prof. Oskar Baudisch (1881-1950, La Jolla, Kalifornia) - német-amerikai röntgenológus
  • Konrad Henlein (1898-1945) - politikus
  • Hans Molitor (1895-1945, New Jersey) - osztrák-amerikai farmakológus
  • Prof. Elisabeth Decht (született 1914) - osztrák zongorista és orgonaművész
  • Walter Radetz (1926-1986)- német író, szerkesztő, fordító
  • Roland Bulirsch (született 1932-ben, Nová Ruda (Neurode) Vratislavice)- matematikus, itt nőtt fel.
  • Prof. Roland Schneider (1939-2007) - német Japanologista

Jegyzetek

  1. ↑ 2022. április 18.

Források

  • Vratislavice a Liberec honlapján (cz) [1]
  • földrajz Földrajzportál
  • Csehország Csehország-portál