Wenckheim-palota

Wenckheim-palota
ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Épült	1886–1889
Építész	Meinig Artúr
Stílus	neobarokk neoreneszánsz
Család	Wenckheim család
Jelenlegi funkció	könyvtár
Fenntartó	Szabó Ervin Könyvtár
Cím	1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
Elhelyezkedése
Wenckheim-palota Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 03′ 53″47.489566666667, 19.06478333333347.489567°N 19.064783°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 03′ 53″47.489566666667, 19.06478333333347.489567°N 19.064783°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Wenckheim-palota témájú médiaállományokat.

A Wenckheim-palota műemlék épület Budapest VIII. kerületében, a belső józsefvárosi „palotanegyedben”, a Szabó Ervin téren. Ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (rövidítve: FSZEK) Központi Könyvtárának épülete.

Története

A palotát Wenckheim Frigyes gróf építtette, mégpedig a család alkalmankénti pesti tartózkodásainak idejére. 1927-ben, a gróf halála után az örökösök a fővárosnak adták el az épületet. A négy évig tartó átalakítást követően 1931-ben nyitotta meg ismét kapuit a nyilvánosság számára mint Fővárosi Könyvtár. A Fővárosi Közgyűlés a kilencvenes évek közepén jelentős bővítésről döntött. Hegedűs Péter építész tervei alapján az átalakítás 1998-ban kezdődött. A rekonstrukció mellett egyúttal a Reviczky utcai Berczik-palotával és a Baross utcai új szárnnyal bővült. 2001. szeptember 12-én adták át a látogatóknak mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtárát.

Építészete

A palota neobarokk stílusban épült, neoreneszánsz elemekkel tarkítva. Megjelenik benne a rokokó és a biedermeier. Külsejében a drezdai barokk (Erős Ágost idején uralkodó művészeti stílus), belsejében pedig a XV. Lajos-féle stílusirányzat a jellemző. Építtetője, gróf Wenckheim Frigyes a szászországi Meinig Artúrt kérte fel a palota tervezésére. A palota 1886 és 1889 között épült. Rácsait, kapuit és kandelábereit a kovácsoltvas-művesség jeles pesti képviselője, Jungfer Gyula készítette. A mai díszbejárat kovácsoltvas kapui 1897-ben készültek el.

Források

• A palota története Archiválva 2019. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapján
• Hegedűs Péter – A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új székházának rekonstrukciója és bővítése (Építészfórum, 2000.11.20.)

Ez az épületről vagy más építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!