Záporvirág

Záporvirág
Pompás záporvirág (Gazania rigens)
Pompás záporvirág (Gazania rigens)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Katángformák (Cichorioideae)
Nemzetség-
csoport: 		Arctotideae
Alnemzetség-
csoport: 		Gorteriinae
Benth. & Hook.f., 1873
Nemzetség: Gazania
Gaertn.
Szinonimák
  • Melanchrysum Cass.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Záporvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Záporvirág témájú médiaállományokat és Záporvirág témájú kategóriát.

A záporvirág (Gazania) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó nemzetség. Egyéb nevei: esővirág és napvirág.[1][2]

Előfordulásuk

Fajai Afrika középső, illetve déli részén honosak (Dél-afrikai Köztársaság, Szváziföld, Mozambik, Tanzánia és Angola),[3][4][5][6] de többet más kontinensekre és országokba is betelepítettek (Ausztrália, Új-Zéland, Földközi-térség és Kalifornia).

Megjelenésük

A záporvirágok virágai tipikusan az őszirózsafélékre jellemző fészekvirágzatok. Fajtól függően sokféle színűek lehetnek, főleg sárgák, narancssárgák és vörösek; az ember eme magas természetes színváltozatosságot jóval változatosabbá tette a termesztett változataival.[7]

Életmódjuk

A legtöbb faj egynyári, de vannak évelők is mint például a Gazania linearis. A vizet jól áteresztő, homokos, köves talajon nő a legjobban. Virágait éjszakára becsukja, és csak napfényes időben nyitja ki újra. Melegkedvelő: az évelő fajok csak a trópusoktól a meleg mérsékelt égövig maradnak meg; az egynyáriak a mérsékelt övben mindenfelé ültethetők; főleg sziklakertekbe.

Rendszerezés

A nemzetségbe az alábbi 19 faj tartozik:[8][9]

  • Gazania caespitosa Bolus
  • Gazania ciliaris DC.
  • Gazania heterochaeta DC.
  • Gazania jurineifolia DC.
  • Gazania krebsiana Less.
  • Gazania lanata Magee & Boatwr.
  • Gazania leiopoda (DC.) Roessler
  • Gazania lichtensteinii Less.
  • Gazania linearis (Thunb.) Druce
  • Gazania maritima Levyns
  • Gazania othonnites (Thunb.) Less.
  • Gazania pectinata (Thunb.) Hartw.
  • pompás záporvirág (Gazania rigens) (L.) Gaertn. - típusfaj[5]
  • Gazania rigida (Burm.f.) Roessler
  • Gazania schenckii O.Hoffm.
  • Gazania serrata DC.
  • Gazania splendidissima Mucina, Magee & Boatwr.
  • Gazania tenuifolia Less.
  • Gazania thermalis Dinter

Felhasználásuk

Nagy, hosszan nyíló, élénk színű virágai miatt több faját:

kerti dísznövénynek termesztik.

Számos kertészeti hibrid változatát állították elő.

A következő termesztett változatok elnyerték a Royal Horticultural Society’s Award of Garden Merit díját:-[10]

  • G. ‘Aztec’[11]
  • G. ‘Cookei’[12]
  • G. rigens ‘Variegata’[13]
  • Talent Series[14]

Képek

  • Gazania x Copper King hibrid
    Gazania x Copper King hibrid
  • Gazania „Daybreak Red Strip” hibrid a münsteri botanikus kertben
    Gazania „Daybreak Red Strip” hibrid a münsteri botanikus kertben
  • Gazania rigens var. uniflora
    Gazania rigens var. uniflora
  • Záporvirág
    Záporvirág

Jegyzetek

  1. ↑ Sunset Western Garden Book, 1995:606–607
  2. ↑ Vicki A. Funk and Raymund Chan. 2008. "Phylogeny of the Spiny African Daisies (Compositae, tribe Arctotideae, subtribe Gorteriinae) based on trnL-F, ndhF, and ITS sequence data". Molecular Phylogenetics and Evolution 48(1):47-60.
  3. ↑ Gaertner, Joseph. 1791. De fructibus et seminibus plantarum 2(3): 451–452 in Latin
  4. ↑ Gaertner, Joseph. 1791. De fructibus et seminibus plantarum 2(3): plate CLXXIII (173) line drawing of Gazania rigens
  5. ↑ a b Tropicos, Gazania Gaertn.
  6. ↑ Per Ola Karis. 2007. "Arctotideae" pages 200-207. In: Klaus Kubitzki (series editor); Joachim W. Kadereit and Charles Jeffrey (volume editors). The Families and Genera of Vascular Plants volume VIII. Springer-Verlag: Berlin; Heidelberg, Germany.
  7. ↑ RHS A-Z encyclopedia of garden plants. United Kingdom: Dorling Kindersley, 1136. o. (2008). ISBN 1405332964 
  8. ↑ Flann, C (ed) 2009+ Global Compositae Checklist. [2014. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 2.)
  9. ↑ African plants database. (Hozzáférés: 2008. április 11.)
  10. ↑ AGM Plants - Ornamental. Royal Horticultural Society, 2017. július 1. (Hozzáférés: 2018. február 27.)
  11. ↑ RHS Plantfinder - Gazania ‘Aztec’. (Hozzáférés: 2018. február 27.)
  12. ↑ RHS Plantfinder - Gazania ‘Cookei’. (Hozzáférés: 2018. február 27.)
  13. ↑ RHS Plantfinder - G. rigens ‘Variegata’. (Hozzáférés: 2018. február 27.)
  14. ↑ RHS Plantfinder - Gazania Talent Series. (Hozzáférés: 2018. február 27.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gazania című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Egynyári virágok.lap.hu
  • Gazania splendens - Záporvirág
  • PlantZafrica.com: Gazania krebsiana[halott link]
  • Fruct. Sem. Pl. 2: 451 (1791).
  • Global Compositae Checklist: Gazania[halott link]
  • Gazania Gaertn. Plants of the World Online
  • Accepted species Plants of the World Online
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap