Calanoida

Calanoida
Diaptomus
Diaptomus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Állkapcsilábas rákok (Maxillopoda)
Alosztály: Evezőlábú rákok (Copepoda)
Öregrend: Gymnoplea
Giesbrecht, 1882 [1]
Rend: Calanoida
Sars, 1903
Családok

Lásd a szócikkben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Calanoida témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Calanoida témájú kategóriát.

Fájl:Wikispecies-logo.svg
A Wikifajok tartalmaz Calanoida témájú rendszertani információt.
Commons:Category:Calanoida
A Wikimédia Commons tartalmaz Calanoida témájú médiaállományokat.

A Calanoida az evezőlábú rákok (Copepoda) egyik rendje, a zooplankton fontos alkotója. Magyar nevük nincs, bár a régies lebegő kandics elnevezés valószínűleg rájuk vonatkozik. 43 család mintegy 2000 faja tartozik ide, tengerekben és édesvízben egyaránt megtalálhatók.[2] A Calanoidák fontos szerepet töltenek be a vízi táplálékhálózatok anyag- és energiaáramlásában. Nagy mennyiségben fogyasztják a fitoplanktont, és sok állat (főleg halak) pedig velük táplálkozik. A fitoplankton és a magasabb trofikus szintek között a legfontosabb kapcsolatot jelentik. Gazdasági jelentőségük éppen emiatt óriási, hiszen az ember által fogyasztott halak többsége Calanoidákkal táplálkozik. A sziláscetek, mint például a grönlandi bálna, főleg a Calanus és Neocalanus nemekbe tartozó Calanoidákat fogyasztják, hasonlóan a planktonevő tengeri madarakhoz, mint az alkafélék.

A Calanoidákat megkülönbözteti más Copepodáktól, hogy első csápjuk legalább fél testhossznyi, második csápjuk pedig kétágú. Egyértelműen elkülöníthetjük a calanoidákat a többi Copepodától az ötödik lábat viselő torszelvény és a genitális szelvény közötti ízület alapján, ez a gymnoplea testfelépítés jellemzője.[3] Petéiket a nőstények egy csomóban hordják, az első potrohszelvényükhöz (genitális szelvény) rögzítve. Ezáltal könnyen megkülönböztethetők a Cyclopoidáktól, melyekre a két petecsomó jellemző. A Calanoidák első csápja általában 25 ízből áll.

A Copepodákról szóló szócikkben leírt jellemzők jórészt érvényesek a Calanoida rendre, és a többi szabadon élő Copepodára, mint a Cyclopoidák és a Harpacticoidák.

Rendszerük

A Calanoida rendbe az alábbi családok tartoznak:

  • Acartiidae
  • Aetideidae
  • Arctokonstantinidae
  • Arietellidae
  • Augaptilidae
  • Bathypontiidae
  • Boholinidae
  • Calanidae
  • Calocalanidae
  • Candaciidae
  • Centropagidae
  • Clausocalanidae
  • Diaixidae
  • Diaptomidae
  • Discoidae
  • Epacteriscidae

  • Eucalanidae
  • Euchaetidae
  • Fosshageniidae
  • Heterorhabdidae
  • Hyperbionychidae
  • Lucicutiidae
  • Mecynoceridae
  • Megacalanidae
  • Mesaiokeratidae
  • Metridinidae
  • Nullosetigeridae
  • Paracalanidae
  • Parapontellidae
  • Parkiidae
  • Phaennidae
  • Phyllopodidae

  • Pontellidae
  • Pseudocyclopidae
  • Pseudocyclopiidae
  • Pseudodiaptomidae
  • Ridgewayiidae
  • Ryocalanidae
  • Scolecitrichidae
  • Spinocalanidae
  • Stephidae
  • Subeucalanidae
  • Sulcanidae
  • Temoridae
  • Tharybidae
  • Tortanidae

Jegyzetek

  1. J. W. Martin & G. E. Davis. An Updated Classification of the Recent Crustacea [archivált változat] (PDF), Natural History Museum of Los Angeles County, 132 pp. o. (2001). Hozzáférés ideje: 2010. július 5. [archiválás ideje: 2013. május 12.] 
  2. D. Boltovskoy, M. J. Gibbons, L. Hutchings & D. Binet.szerk.: D. Boltovskoy: General biological features of the South Atlantic, Zooplankton of the South Atlantic. Backhuys Publishers, Leiden (1999) 
  3. Barnes, Robert D.. Invertebrate Zoology. Philadelphia, PA: Holt-Saunders International, 692. o. (1982). ISBN 0-03-056747-5 

További információk

  • Calanoida adatlap - Kalauz a dél-ausztráliai zooplanktonhoz
  • A Calanoidák osztályozása
  • Határozókulcs a Calanoidák családjaihoz
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap