Csíkszentlélek

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Csíkszentlélek (Leliceni)
A Vereskép
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Csíkszentlélek
Rang	községközpont
Irányítószám	537268
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	85724
Népesség
Népesség	753 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	404 (2011)[1]
Népsűrűség	20,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	729 m
Terület	36,91 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 21′, k. h. 25° 51′46.35, 25.8546.350000°N 25.850000°EKoordináták: é. sz. 46° 21′, k. h. 25° 51′46.35, 25.8546.350000°N 25.850000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Csíkszentlélek (románul: Leliceni) falu Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag 2004 óta önálló község, azelőtt Csíkszentkirályhoz tartozott.

Fekvése

Csíkszeredától 5 km-re délkeletre a Bánátus-patak völgyében fekszik. Alszeg, Boroszló, Fitód és Szentlélek nevű tízesei máig különállnak.

Nevének eredete

Nevét a Szentlélek tiszteletére szentelt templomáról kapta.

Története

Területe ősidők óta lakott. A falutól északnyugatra emelkedő Kőhegyen, valamint délnyugatra a Tilalmas-dombon bronz- és vaskori leletek kerültek a felszínre. A falunak 1332-es, Sacerdos de Spiritu néven történő első említésekor már volt temploma. A templomtól délnyugatra a Bánátus-patak mellett az 1661-ben a tatárok által elpusztított középkori falu maradványai kerültek elő. 1694-ben a határában vertek meg a székelyek egy tatár sereget, ennek az emlékét a falu határában álló Véreskép nevű emlékmű őrzi. 1910-ben Fitóddal együtt 696 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.

Látnivalók

Bővebben: Római katolikus templom (Csíkszentlélek)

• Dombon álló mai temploma a 14. században épült, a 15. században bővítették. Mai formáját az 1806-os átalakításkor nyerte el. 1510-ben és szárnyas oltárát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.
• A templom mellett van egy 500 éves téli hársfa (Tilia cordata), amelyet 2011-ben "Az év európai fájának"^[2] választottak.
• A templom előtti öreg hársfa (szádokfa) alatt szokták megtárgyalni ősi pogány szokás szerint a székelyek ügyes-bajos dolgaikat.
• A Csíkszeredai út mellett áll a Véreskép (igazából Vereskép), az 1694. évi tatárbetörés visszaverésének emlékműve (mely tényről nincsen feljegyzés, vélhetően egy "magyarítás"), 5,5 m magas csonkakúp alakú emlékmű. Boltíves ablakfülke kúpsokján elmosódott freskónyomok láthatók.
• Boroszlótól délre a Paphalála nevű dombon egykor a Várkápolna (a helybeliek csak Kápolnának nevezik) állott, 1697-ben itt fejeztette le gr. Mikes Kelemen főkirálybíró Gyergyai János háromszéki esperest, mivel megházasodott.
• Zenetörténeti emléke a Domokos Pál Péter által felfedezett, 1716 és 1739 között Bocskor János által összeállított Csíkszentléleki énekeskönyv.

Híres emberek

• Itt született Bándi Vazul, a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium történetírója.
• Itt született 1617. június 29-én Ágoston Péter székely jezsuita szerzetes, híres hitszónok.
• Itt született Bocskor Ádám (Csíkszentlélek, 1737. – Segesvár, 1813. január 31.) ferences rendi szerzetes.
• Itt élt Bocskor János, a költő.
• Innen indult Madéfalvára Zöld Péter.
• Itt született 1967. október 6-án Ambrus Attila.

Testvértelepülések

Ország	Település
Magyarország	Fülöpjakab
	Mindszent
	Nyársapát
	Pusztaederics
	Tolmács

Hivatkozások

• 
  Csíkszék legöregebb fája a templom mellett
• 
  A római-katolikus templom