Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet
Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet | |
![]() | |
Ország | ![]() |
Elhelyezkedése | Nógrád vármegye |
Terület | 73,6 km² |
Alapítás ideje | 1989 |
![]() ![]() Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet Pozíció Magyarország térképén | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet témájú médiaállományokat. |
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területe 6916 hektár, ebből fokozottan védett 493 hektár. A Tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.
Fekvése
A Cserhát Nógrád vármegyében, a Börzsöny és a Mátra között fekszik, északról az Ipoly folyó völgye, délről már az Alföld határolja. A tájvédelmi körzet Pásztótól nyugatra, megközelítőleg a Hollókő, Márkháza, Ecseg és Bokor községek által határolt területen húzódik.
Jellemzői
A Keleti-Cserhát hazánk legjobban lepusztult, legváltozatosabb felszínű hegysége. A hegység négy piroxén-andezit változatból, főleg ezek agglomerátumaiból és tufáiból áll. A terület földtani jelentősége, hogy itt található a hazánkban legteljesebben kifejlődött miocén rétegsor, a harmadidőszaki képződmények tanulmányozására ez a legkedvezőbb terep.
A Keleti-Cserhátban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság javaslata alapján Natura 2000 területek meghatározása is megtörtént, a következő területek kerültek kijelölésre: szentkúti Meszes-tető, Tepke, Bézma, bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét, szandai Vár-hegy.
Növény- és állatvilág
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Salamandra_salamandra_%28Marek_Szczepanek%29.jpg/200px-Salamandra_salamandra_%28Marek_Szczepanek%29.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Kaiseradler_Aquila_heliaca_amk.jpg/200px-Kaiseradler_Aquila_heliaca_amk.jpg)
A Keleti-Cserhát sajátos flórája a természeti tényezők és az emberi tevékenység közös hatása következtében alakult ki. A területen a hűvös völgyoldalakban bükkösöket, a meleg oldalakon tölgyeseket, a száraz sziklás gerinceken bokorerdőket, míg a patakok mentén égereseket találunk. A tájvédelmi körzet területének zonális növénytársulása – melyre a Cserhát neve is utal – a középhegységi cseres-tölgyes. A tájvédelmi körzet élővilága hasonló a közeli Mátráéhoz. Az erdőterületek nagyvadjai mellett otthonra lelnek itt a ritka védett emlősök, hüllők, kétéltűek és a madarak is, nem beszélve a gerinctelenek népes családjáról.
Fontosabb növényfajok
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Lunaria_rediviva_260605.jpg/200px-Lunaria_rediviva_260605.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Nagy_szarvasbog%C3%A1r.jpg/200px-Nagy_szarvasbog%C3%A1r.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a5/Orchis_purpurea_Saarland_017.jpg/200px-Orchis_purpurea_Saarland_017.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/Daniel_wisniok.jpg/200px-Daniel_wisniok.jpg)
|
|
|
Fontosabb állatfajok
|
|
Kulturális értékek
A tájvédelmi körzet legjelentősebb kultúrtörténeti emlékeit erődített őskori telepek (bronzkori földvárak) és középkori várak maradványai jelentik, mint például a kerek-bükki sáncvár, az ecsegi Ilonavár, vagy a Sámsonháza melletti Fejérkő vára. A tájvédelmi körzet területén tanösvény és tájékoztató tábla segítségével ismerhetjük meg a terület földtani látnivalóit a sámsonházai Buda-hegyen és kőfejtőben, Kozárd határában a Pogányvári-kőfejtőben, a mátraszőlősi Függő-kőn, a cserhátszentiváni kőfejtőkben és a felsőtoldi Kecske-hegy kisebb kőfejtőjében.
Tanösvények
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/91/S%C3%A1msonh%C3%A1za_l%C3%A9gifot%C3%B32.jpg/250px-S%C3%A1msonh%C3%A1za_l%C3%A9gifot%C3%B32.jpg)
Buda-hegyi geológiai, botanikai tanösvény (Sámsonháza)
Az 1989-ben alapított, jelenleg 6915,5 ha területű Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben kialakított tanösvény a miocén középső szakaszának földtani formációit mutatja be. A séta közben a buda-hegyi Cserkő-oldal gazdag növényvilága is feltárul a látogató előtt.
Szanda – Vár-hegyi geológiai tanösvény (Szandaváralja)
A Központi-Cserhát – és benne az 529 m magas, kettős ormú Szanda-hegy – uralkodó vulkanikus kőzete a piroxénandezit. A 3 km hosszú, körtúra jellegű tanösvény az 1976-ban védetté nyilvánított 20 hektáros Szanda Vár-hegyet fogja körül.
Külső hivatkozások
- A Bükki Nemzeti Park honlapja
- A Bükki Nemzeti Park honlapja – A Kelet-cserhéti TK leírása
- A Bükki Nemzeti Park interaktív térképe
- A Kelet-cserháti TK térképe
Források
- KÁRPÁTI Z. (1952): Az Északi hegyvidék nyugati részének növényföldrajzi áttekintése. – Földrajzi Értesítő 1.: 289- 307.
- LÁNG S. (1967):A Cserhát természeti földrajza. – Akadémiai Kiadó, Budapest
- Drexler Szilárd, Stadler Árpád: A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet, kiadta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2005
- 150/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról