Somosréve

Somosréve, Kornyaréva (Cornereva)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Somosréve
Rang	községközpont
Irányítószám	327110
SIRUTA-kód	52179
Népesség
Népesség	427 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	232 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 03′ 50″, k. h. 22° 25′ 11″45.063852, 22.4196245.063852°N 22.419620°EKoordináták: é. sz. 45° 03′ 50″, k. h. 22° 25′ 11″45.063852, 22.4196245.063852°N 22.419620°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Somosréve, Kornyaréva (Cornereva), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

A Korniareva területén a Rauna patak és az Ohaba patak egyesülése által létrejött Belaréka vize mellett, Ruszka és Bogoltény közt fekvő település.

Története

Somosréve, Kornyaréva nevét 1518-ban II. Lajos király oklevele említette először Konyorova néven, majd az 1700-as évek vége körül Korabinszky térképe már Corniarekóra torzította el. 1584-ben Kornieroua, 1808-ban Kornjareva, Kornyaréva, 1888-ban Kornareva, 1913-ban Somosréve néven írták.

Egy 1518-ban kelt oklevélben II. Lajos király nemes konyorovai Deezy Mihályt, Gerlistyei György szolgáját, aki urával a törökök elleni hadjáratban részt vett, a hadjárat befejeztéig felmenti törvénybeli kötelezettségei alól. A karánsebesi ispánok 1535. évi bizonyítványa szerint More János és gyermekei Vajda György, Gergely, Miklós és Ilona megegyeztek Domasnia, Kanisa, Konlerova és más részbirtokaik egyenlő részre való felosztásáról. 1539-ben János király az aradi káptalan által welkfalvi Fodor Ferencet Konyerowa és Domasuya, a karánsebesi kerületben fekvő falvak birtokába beiktattatta, a beiktatás miatt később per keletkezett, mely alapján a király is vizsgálatot rendelt el. A káptalan e perről készült vizsgálati jelentése, mely tele volt érdekes részletekkel; hű képét adta az akkori birtokviszályoknak és családi háborúknak. A perrel kapcsolatban csak annyit tudunk, hogy miután Vajda Miklóst kétszer megidézve sem jelent meg, sőt a beiktatásnak másodszor is fegyveresen ellenállt, János király 1540-ben hűtelennek kiáltotta ki, egyúttal elrendelve minden ingó és ingatlan vagyonának elkobzását, valamint ismét Fodor Ferenc beiktatását parancsolta meg. Vajda Miklós ingóságainak harmadrészét Fodor Ferencnek ítélték oda, két rész pedig a bírónak, azaz a kincstárnak maradt, továbbá elrendelte, hogy Vajda Miklós egyéb birtokai, bárhol legyenek is az országban, a kincstár tulajdonába menjenek át.

1603-ban a karánsebesi kerület portális összeírása szerint Kunierova faluban Fodor Ferenc, Moyses Miklós, Moyses Péter, Vajda Bona, ismét Moyses Péter, Simon János és Vajda Ivaczko egy-egy portától adózott.

Az 1690-1700 közti összeíráskor Kunyerevo a mehádiai kerülethez tartozott és 1717-ben 54 házból állt. 1769-ben a katonai végvidéki rendszer zsupaueki zászlóaljához és annak globureni századához tartozott. Az oláhbánsági határőrezred fennállása idejében Korniareva a mehádiai századhoz tartozott 1845-ig, ez időtől pedig Korniareva és Bogoltin együtt a mehádiai századból kikerülve a korniarevai századot képezték.

1910-ben 4249 lakosából 4201 román, 35 magyar volt. Ebből 4204 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Teregovai járásához tartozott.

Nevezetességek

• A Coțofeni kultúrához tartozó bronzkori település maradványai a falutól északra 3 kilométerre, a „Piatra Ilişovei” nevű helyen; a romániai műemlékek jegyzékében a CS-I-s-B-10813 sorszámon található.^[1]

Források

• Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. 2. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1878. 281. o.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Hivatkozások