Szürke galóca

Szürke galóca
Természetvédelmi státusz
Közönséges
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Agaricomycetes Rend: Kalaposgombák (Agaricales) Család: Galócafélék (Amanitaceae) Nemzetség: Galóca (Amanita) Faj: A. excelsa
Tudományos név
Amanita excelsa (Bertill) (1866)[1]
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Szürke galóca témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke galóca témájú médiaállományokat és Szürke galóca témájú kategóriát.

Szürke galóca mikológiai jellemzői

Étkezési érték: ehető nyersen mérgező

Életmód Tráma Spórapor mikorrhizás lemezes fehér

Kalap Lemezek Tönk domború szabadon állók galléros

A szürke galóca (Amanita excelsa, Amanita spissa) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályába, a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a galócafélék (Amanitaceae) családjába tartozó faj.

A latin spissa jelentése vastag, sűrű. Az előbbi a gomba kalapjára, az utóbbi a lemezeire vonatkozik.^[2] Az excelsa jelentése magas, emelkedett.^[3]

Elias Magnus Fries svéd mikológus Agaricus Excelsus-nak nevezte el 1821-ben, Paul Kummer pedig 1871-ben az Amanita nemzetségbe sorolta és az Amanita excelsa nevet adta neki.^[2]

Előfordulása

Európa nagy részén és Észak-Amerikában megtalálható.^[3] Magyarországon helyenként gyakori faj,^[4] de a párducgalócánál ritkább.^[5] Júniustól októberig a lomb-, és fenyőerdőkben fordul elő leggyakrabban, de a síkságokon és hegyvidékeken is fellelhető.^[6] Egyenként nő, vagy néhány gomba található együtt.^[7]

Megjelenése

Kalapja

Vastag, húsos, átmérője a 15 cm-t is elérheti. Fiatalon félgömb alakú, majd ellaposodik. Felszíne sima, széle fiatalon nem bordázott, fényes, barna színű, melyet fehér vagy világosszürke, szabálytalan, érdes, lisztszerű bevonat borít.^[2]

Húsa

Fehér színű, néha szürkés árnyalatú, szilárd állagú, lédús, vágásra nem színeződik.^[8] Szaga kissé kellemetlen, dohos, krumpli-, vagy retekszagra emlékeztető.^[9]

Lemezei

Sűrűn, szabadon állók, a tönkhöz nem kapcsolódnak, élük finoman szabdalt. Fehér színűek, később sem változik meg a színük.^[9]

Spórái

• Szín: fehér
• Nagyság: 9-10 x 7-8 µm
• Alak: ovális^[10]

Tönkje

8–12 cm magas és 2–3 cm széles, hengeres formájú, üreges, töve gumósan megvastagodott, a burokból származó, apró rücskökkel borított. A gallérja fehér színű, nagyméretű és bordázott, magasan helyezkedik el, és a többi galóca fajtól ellentétben nem foszlik el gyorsan.^[5] A tönk, a gallér felett bordázott, alatta szálas mintázatú. Bocskora nincsen.^[9]

Fogyaszthatósága

Nyersen mérgező, csak alapos sütés, főzés után fogyasztható (minimum 20 perc hőkezelés), de megfőzve is általában élvezhetetlen, földízű.^[2] De ami miatt nem ajánlott a fogyasztása, hogy nagyon könnyen össze lehet téveszteni a mérgező párducgalóca szürkésebb színű példányaival.^[11]

Képgaléria

Összetéveszthetősége

Hasonló fajok

• Párducgalóca (Megkülönböztető jegyek: A tönkjének alja peremesen gumós, a kalapon pedig többnyire szabályosak a fehér burokmaradványok. A kalapperem bordázottságát, vagy annak hiányát nem szabad meghatározásnál figyelembe venni. Ez a gombafaj halálosan mérgező.)^[5]
• Barna galóca (Megkülönböztető jegyek: Gallérja nem bordás. Mérgező faj.)^[12]
• Piruló galóca (Megkülönböztető jegyek: Húsa vörösödik sérüléskor, valamint a tönkje és kalapja is rózsaszínes árnyalatú. Nyersen mérgező, alapos sütés-főzés után fogyasztható csak.)^[5]
• Bíbor galóca^[9] (Nyersen mérgező, de főzés után is kellemetlen szaga és íze marad ezért étkezési érteke nincsen.)^[5]
• Szürke selyemgomba (Megkülönböztető jegyek: Nincsen gallérja, a kalap széle erősen szabdalt, tönkje pedig sima és egyenes. Nyersen mérgező, alapos sütés-főzés után fogyasztható csak.)^[9]

Jegyzetek