Szentkozmadombja
| Szentkozmadombja | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Káli Lajos (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8947 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 76 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 13,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 40′ 46″, k. h. 16° 45′ 39″46.679461111111, 16.760946.679461°N 16.760900°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 46″, k. h. 16° 45′ 39″46.679461111111, 16.760946.679461°N 16.760900°E | |||
  Szentkozmadombja Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Szentkozmadombja weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkozmadombja témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szentkozmadombja község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.
Fekvése
Zalaegerszegtől 24 kilométerre délnyugatra, Lentitől 31 kilométerre északkeletre fekszik, a Zalai-dombság középső részén húzódó hegyháton. Vizeit a Bécsi- és a Szigeti-patak gyűjti össze.
Közúton a 75-ös főútról Zalatárnoknál Gutorfölde felé leágazó 7545-ös úton érhető el. A legközelebbi vasútállomás 5 kilométerre Gutorföldén található (Gutorfölde vasútállomás), de Bak 11 kilométerre lévő állomása több szempontból is jobban elérhető a községből.
Nevének eredete
Az írott források szerint Szent Kozma és Damján orvos-ikerpárról kapta eredeti nevét, ez változott Szentkozmadombja elnevezésre.
Története
Egyes kutatók szerint már 1199-ben említik. 1334-ben „in villam Cosme et Damiani martirum” írnak róla az oklevelek, utalván Szent Kozma és Domján tiszteletére emelt templomra, mely a falu névadója. 1408-ban már „Zentkcozmadamyan”, s ez módosul úgy, hogy a „-damyan”-ból „dombja” lesz. 1786-ban „Kozmadombja”, 1877-ben pedig „Szent-Kozmadombja” néven említik. Az oklevelek egy része a 15-16. században „Tharnaki Kozmadamjan” formában is előfordul, utalva a közeli Zalatárnok településre.
Szent Kozma és Szent Domján Zala vármegyében népszerű szentek, több templom viseli nevüket.
Szentkozmadombja egyházának 1333-ban Domonkos nevű papja, 1421-ben Jakab nevű plébánosa volt.
A falu legkorábbi birtokosait nem ismerjük, azonban egy 1490-ből származó irat szerint György nagybaki plébános vallja, hogy Bezerédy László és néhai Bezerédy György özvegye, Margaretha teljes telküket Tarnok Zenth-kozmadamjan posseessiokban 40 magyar forintokért elzálogosították Peleskei Erdegh Miklósnak. Az 1513-as adójegyzék Ewry Kozmadamyan nevű falut sorolt fel Kerbely Tófej, Sompács helységek szomszédságában.
A Bezerédyek még később ismét birtokosok lettek, ugyanis 1564-ben Miksa császár és király nova donatio-t ad a Bezeréd családnak Zenth-kozmadamjan possessioban. Mintegy 300 éven át a falu életét meghatározó birtokosok. 1550-54-ben Tárnokikozmadamjánnak Mihály a plébánosa.
Egy per szerint 1568-ban a szántói Bottka testvérek jobbágyokkal elfoglaltatták a „Bezerédi testvérek kegyurasága alatt álló szent Cozma és Damian tiszteletére épült egyház 12 hold földjét”.
A következő évszázadból nincsen említésre érdemes adat, a Bezerédj család folyamatosan birtokos, s gyakorolja a templom kegyuraságát.
A török időkben a települést a portyázó csapatok sem kímélték. A 17. század utolsó évtizedeiben puszta lett, csak 1693 után kezdett benépesülni.
Fennmaradt Bezerédi Ferenc és a jobbágyok közötti 1725-ben kelt contractus, melyet Zala vármegye officiálisai előtt kötöttek. Ebben a jobbágyok kérésére a Bezerédi Ferenc jóváhagyja, hogy tekintettel arra, hogy a földesúri major messze van, a parasztok a robottól megszabaduljanak, helyette árendásai legyenek azok. Feltételeik kedveztek a parasztoknak. Kertjeik után, melyekben kendert, mákot és zöldségféléket szoktak termelni, semmiféle tizedet nem kell hogy adjanak. Minden helyes gazda megadja ajándékként a földesúrnak a karácsonyi kappant, a zsellérek együttesen adnak egyet. Az őri pusztát tized ellenében szabadon bírhatták. Bezerédi azt is kikötötte, hogy a parasztok kötelesek a természetben kért gabonatizedet a lakóhelyére szállítani.
1749-ben Bezerédy Ádám és Bezerédy István földesurak igen szigorú falusi rendfenntartást adtak ki. Kikötik, hogy a falubeli elöljárók istenfélő, jámbor emberek legyenek (ha káromkodnak, 1 forint bírságot fizessenek, felét a templomnak). A panaszosoknak panaszpénzt kell letenni, a bíráknak két hét alatt kellett dönteni. Ha késik a döntés, „mindenik közölük, ötven pálczát bizonyosan szenvednyi fog”. A közös terhek szétosztásánál úgy kellett eljárniuk, hogy akinek több van, arra több terhet kell osztani. Gyalázkodás esetén „nyelves pénzt” kellett fizetni, ha a rágalmozó nem fizet, a büntetés kaloda és 24 botütés. Az urasággal való szembeszegülést szintén kalodával és korbáccsal büntették. A tilalmas erdők tilalmasságának megszegőit pénzbírsággal sújtották. A bírák és esküdtek sértegetéséért kaloda és 50 botütés járt. S végül: „ha a bírák a közjó érdekében öszveparancsolják valamire a lakosságot, de akadna olyan, aki nem jön el ilyenkor, azt láncra kell verni, s amíg 25 pénzt le nem tesz bírságként, nem szabad szabadságra engedni.”
1751-ben a Bezerédyek megújították az árendás szerződését, 1761-ben pedig úrbéri szerződést kötnek.
A modern közigazgatás megszervezésekor a novai járás kisközsége a zalatárnoki körjegyzőséghez tartozott. Az anyakönyv-vezetést is ott végezték. Közorvos Nován volt. 1925-ben 1 tantermes községi elemi iskolája volt. A faluban egy kiskereskedő működött. Tíz évvel később területe 1156 kataszteri hold, lélekszáma 519 volt. 94 lakóház volt. A legnagyobb birtokos Schwarcz Mór volt, akinek Vilmamajorban volt birtoka, 197 kataszteri holddal.
A második világháborúnak 14 áldozata volt a községből.
1949-ben elcsatolták a községtől Vilmamajor és Külsőtanya területét Gutorföldéhez. A falu területe ekkor 505 hektár volt, s a 105 lakóházban 465 fő lakott.
A zalai község lélekszáma az utóbbi években-évtizedekben meglehetősen lecsökkent.
Építészet
A kis település lakóházai eredetileg szétszórtan, a vidékre jellemzően „szeresen” helyezkedtek el, melyek fő építőanyaga a fa volt, egyesek sövény-falúak voltak, a tetők zsúpból készültek. A szobákban szemeskályha, a konyhákban sárkemence állt.
Gyúrkó vár dűlőhöz a néphagyomány török kori vár mondáját fűzi.
Kápolnája Szentháromság titulussal lett felszentelve. Hagyományos búcsújukat június első vasárnapján tartják.
Tervbe van véve egy víztározó építése, valamint a kastély épületének visszavásárlása.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Beke Károly (független)[3]
- 1994–1998: Beke Károly (független)[4]
- 1998–2002: Káli Lajos (független)[5]
- 2002–2006: Káli Lajos (független)[6]
- 2006–2010: Káli Lajos (független)[7]
- 2010–2014: Káli Lajos (független)[8]
- 2014–2019: Káli Lajos (független)[9]
- 2019-től: Káli Lajos (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 67 | 68 | 71 | 60 | 70 | 76 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,7%, német 4,2%. A lakosok 84,8%-a római katolikusnak, 9,1% felekezeten kívülinek vallotta magát.[10]
Látnivalók
- Dervarics uradalmi kastély
- Temető-kápolna
- Faluház
- Fogadalmi kereszt
Hírességek
A falu világhírű szülötte Gerencsér Ferenc cimbalomművész, cimbalomtanár (Szentkozmadombja, 1923. szeptember 8. – Szentkozmadombja, 1989. augusztus 28.).
Jegyzetek
- ↑ a b Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
Földrajzportál
Magyarország-portál
