Bálinc

Bálinc (Balinț)
Ortodox templom (1890)
Bálinc címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Bálinc
Rang	községközpont
Irányítószám	307005
SIRUTA-kód	155555
Népesség
Népesség	468 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	42[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	(a község átlagosan) 170 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 48′ 52″, k. h. 21° 51′ 22″45.814506, 21.8562545.814506°N 21.856250°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 52″, k. h. 21° 51′ 22″45.814506, 21.8562545.814506°N 21.856250°E
Bálinc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bálinc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bálinc (románul Balinț, németül Balintz) falu a romániai Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Lugostól 15,7 km-re észak–északnyugatra, a Béga partján fekszik.

Története

1510-ben Alsó- és Felső-Balyncz. Érdekesség, hogy a 16. században a mai Bálinc és Kuttina falvak között létezett egy Moszkva nevű falu is (először 1510-ben: Moskwa). 1604-ben határában mértek vereséget a császári csapatok Bocskai István és Bethlen Gábor csapataira. A török segédhadak vezére egy szál ingben menekült Temesvárig, Bethlen pedig menekültében átúszta a Bégát. 1717-ben húsz házból állt. 1739-ben Lentulus császári tábornok csapata rablókra vadászva felégette. 1883-tól itt működött Magyarország első zsidó vallású főszolgabírája, Hirschl Béla.^[2] 1899-ben gyógyszertárat alapítottak benne.^[3] Lakói a 20. század elején konyhakertészettel foglalkoztak, a Béga-parti kincstári tölgyerdőket gőzfűrész dolgozta fel műbútor- és épületfává. Nagybodófalva felőli szélén a kincstári birtokra 1903-ban 30, nagyobbrészt bodófalvi református magyar családot, majd 1909-ben újabb magyarokat telepítettek (Újbálinc).
Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott és járásszékhely volt.

Lakossága

1910-ben 1354 lakosából 760 román, 467 magyar és 111 német anyanyelvű, 519 ortodox, 334 református, 251 görögkatolikus, 200 római katolikus és 40 zsidó vallású volt.
2002-ben 614-en lakták, közülük 479 román, 67 cigány és 55 magyar nemzetiségű, 490 ortodox, 84 görögkatolikus és 44 református vallású.

Látnivalók

• 1834-ben épült ortodox fatemplom.
• Vízimalom.

Híres emberek

• Itt született 1904-ben Szilágyi András író.

Jegyzetek

Források

• Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2/1. Budapest, 1884
• Csernovics Diodor: A délmagyarországi kincstári birtokok és telepes községek múltja és jelene. Arad, 1913

Képek

• 
  A bálinci román dalárda a 20. század elején (Adler Lipót felvétele)
• 
  Bálinc környéke az 1769–72-ben készült első katonai felmérésen