Csávos

Csávos (Grăniceri)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Gyér
Rang	falu
Községközpont	Gyér
Irányítószám	307216
Körzethívószám	+40 x56[1]
SIRUTA-kód	157291
Népesség
Népesség	176 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	76 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 26′ 22″, k. h. 20° 52′ 59″45.43944444, 20.8830555645.439444°N 20.883056°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 22″, k. h. 20° 52′ 59″45.43944444, 20.8830555645.439444°N 20.883056°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Csávos (románul: Grăniceri) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Közvetlenül a szerb-román határ mellett, Temeskeresztestől délre, Módos keleti szomszédjában, Módos, Surján, Tógyér és Gád közt, a Temes folyó bal partján fekvő település.

Története

Csávos Árpád-kori település. Nevét már 1256-ban említette oklevél mint a Tymus (Temes) közelében fekvő Chauas falut és annak vámját, mely a Csanád nemzetség ősi birtokai közé tartozott és melyeket a nemzetség osztozkodásakor Kelemenus bán fiai kaptak meg. Csávás ekkor Temes vármegyéhez Tartozott.

1274-ben Chawas néven írták és a Csanád nemzetségből való Csanád, Barabás és Fülöp fiai örökbirtokának megosztásakor Csanád fiainak: Dénesnek és Gergelynek jutott.

1333-1335 között a pápai tizedjegyzék is említette mint magyar lakosságú egyházas helyet Cauas, Chauas, Chavas formákban.

1337-ben a Csanád nemzetség tagjainak újabb birtokmegosztásakor a Makófalviak és a Telegdyek kapták meg.

1442-ben még vámos hely volt és Temes vármegyéhez számították.

A török hódoltság alatt sem pusztult el. Az 1717 évi összeírásban Chavosch alakban, a csákovai kerület községei között említették, 15 lakott házzal. Mercy térképén ugyancsak a lakott helyek között szerepelt.

1783-ban szerb lakosainak nagy része a Határőrvidékre költözött, helyükbe németek telepedtek.

1781-ben, a kincstári birtokok elárverezésekor Endrődy Mátyás alszámvevő vásárolta meg, kitől fia, Endrődy József örökölte, aki 1848-ig volt a helység birtokosa. Ő építette 1847-ben az itteni kastélyt is.

A kastélyt szép, gondozott park övezte és itt állt a régi Endrődy-féle családi sírkápolna is, várkapuszerű terméskövekből emelt felépítménnyel, mely később a Csávossy család sírboltja is lett.

Endrődy József halálával, a község 1850-ben a kincstárra szállt. 1850-ben Csávossy Ignácz vásárolta meg.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: Csávos, német-magyar-rácz falu, Torontál vármegyében, a Temes parton, Módossal átellenben: 394 katholikus, 98 református, 88 óhitű, 2 zsidó lakossal, katholikus templommal, gyönyörü kastélylyal, sörházzal, 21 6/8 egész telekkel. Földesura Endrődy József. Utolsó posta Nagy-Becskerek.^[2]

1861-ben húsvét napján nagy tűzvész, 1863-64-ben pedig nagy ínség pusztított itt.

1910-ben 1050 lakosából 204 fő magyar, 695 német, 136 szerb volt. A népességből 806 fő római katolikus, 95 református, 149 görög keleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Módosi járásához tartozott.

Híres emberek

• Itt született 1916-ban Sisak Ernő elektromérnök, műszaki író.

Jegyzetek

Források

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között