Baranda

Baranda (Баранда / Baranda)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bánsági
KözségÓpáva
Rangfalu
Irányítószám26205
Körzethívószám+381 13
Népesség
Teljes népesség1544 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság78 m
Terület52,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 05′ 04″, k. h. 20° 26′ 22″45.084444444444, 20.43944444444445.084444°N 20.439444°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 04″, k. h. 20° 26′ 22″45.084444444444, 20.43944444444445.084444°N 20.439444°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranda témájú médiaállományokat.

Baranda (szerbül Баранда / Baranda) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Ópáva községhez tartozik.

Fekvése

Pancsovától északnyugatra, a Temes mellett, Csenta keleti szomszédjában fekvő település.

Története

Baranda és környéke már az ősi időkben lakott hely volt, amit a település közelében fekvő téglaverő telepen gyakran talált edénytöredékek és emberi csontok is igazolnak.

Nevét 1340-ben említette először oklevél Berend néven. A település ekkor Keve vármegyéhez tartozott.

A 11. század második felében az úzokkal és kunokkal a dél-orosz sztyeppén feltűnő és kijevi Oroszországban is határvédőként telepített berend nép települése.

1340-ben királyi ember nevében tűnik fel neve, aki a káptalan által Bencenc faluban beiktat.

Pesty Frigyes leírásában a település nevében a Keve vármegyéhez tartozó Berend helységet sejtette, ahonnan a Berendi Bak család származott. A Bak család tagjai közül Berendi Bak János 1451-ben, Hunyadi János megbízottja volt Szendrőn, Gáspár pedig 1460-ban Jajce ostrománál tüntette ki magát.

Az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen a pancsovai kerületben, a lakatlan helyek között volt feltüntetve. 1768-ban a németbánsági Határőrvidék szervezésekor a határőrök vették birtokukba.

1775-1778-ban a kikindai kerületből több szerb család költözött ide. 1872-ben, a Határőrvidék feloszlatása után Torontál vármegyéhez csatolták.

1910-ben 1911 lakosából 22 magyar, 40 német, 1824 szerb volt. Ebből 42 római katolikus, 19 evangélikus, 1784 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvai járásához tartozott.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1917 1934 1841 1671 1656 1690 1648[2] 1544[1]

Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1542 93,56
Cigányok 42 2,54
Magyarok 13 0,78
Horvátok 10 0,60
Jugoszlávok 6 0,36
Szlovákok 5 0,30
Románok 4 0,24
Montenegróiak 3 0,18
Oroszok 2 0,12
Macedónok 1 0,06
Bolgárok 1 0,06
Albánok 1 0,06
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek

  1. a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)  
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

Sablon:Dél-bánsági körzet települései
  • m
  • v
  • sz
A Dél-bánsági körzet települései
Alibunár község (Opština Alibunar)
Antalfalva község (Opština Kovačica)
Fehértemplom község (Opština Bela Crkva)
Kevevára község (Opština Kovin)
Ópáva község (Opština Opovo)
Pancsova község (Opština Pančevo)
Versec község (Opština Vršac)
Zichyfalva község (Opština Plandište)
  • Vajdaság Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap