Homokdiód
| Homokdiód (Орешац / Orešac) | |
 | |
| A görögkeleti (román) templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 382 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 73 m |
| Terület | 12,2 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′ 28″, k. h. 21° 16′ 22″44.957777777778, 21.27277777777844.957778°N 21.272778°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 28″, k. h. 21° 16′ 22″44.957777777778, 21.27277777777844.957778°N 21.272778°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Homokdiód témájú médiaállományokat. | |
Homokdiód (szerbül Орешац / Orešac, románul Oreşaţ) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Fekvése
Versectől délre, Párta és Temesőr közt fekvő település.
Története
Homokdiód (Oresácz) a török hódoltság végén már lakott helynek írják, és az 1717. évi kamarai jegyzék 30 lakott házat írt le itt. A gróf Mercy-féle térképen Oreschez-et a verseczi kerületben tüntették fel, majd 1770-1773-ban a német-szerb határőröké lett, és ez időtől 1873-ig a bánsági Határőrvidékhez tartozott, és ekkor Temes vármegyéhez csatolták.
1848 november 9-én, a honvédeknek a szerbek fölött Strázsánál kivívott diadala után, a falut a Rózsa Sándor-féle szabadcsapat támadta meg és a falut kirabolta. A görögkeleti román templom 1871-ben épült.
Homokdiód határában találhatók a török hódoltság idejéből való Zsidóvár nyomai is.
1910-ben 770 lakosából 10 fő magyar, 453 fő román, 249 fő szerb, 1 fő szlovák, 53 fő egyéb (legnagyobbrészt cigány és cseh) anyanyelvű volt. Ebből 11 fő római katolikus, 755 fő görögkeleti ortodox vallású volt. 331 fő tudott írni és olvasni, 26 lakos tudott magyarul.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 801 | 840 | 813 | 738 | 647 | 570 | 420[2] | 382[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Románok | 196 | 46,66 |
| Szerbek | 171 | 40,71 |
| Cigányok | 41 | 9,76 |
| Magyarok | 8 | 1,90 |
| Horvátok | 1 | 0,23 |
| Macedónok | 1 | 0,23[3] |
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
