Kövér porcsin
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Portulaca oleracea L. | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kövér porcsin témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kövér porcsin témájú médiaállományokat és Kövér porcsin témájú kategóriát. |
A kövér porcsin avagy portuláka[1] (Portulaca oleracea) a porcsinfélék családjába tartozó növényfaj.
Elterjedése
Ázsiában őshonos, de Európa, Afrika és Amerika mérsékelten meleg területein is előfordul. Magyarországon elterjedt, gyakori növény. Szántóföldi kultúrákban gyomnövényként tartják számon.[2]
Jellemzése
Csupasz, 30 cm magas, egynyári növény, húsos, kúszó szárral. Pozsgás, fényes levelei sötétzöld színűek, tojásdad alakúak. Virágainak 5-6 szirma van. Kellemesen savanykás íze miatt főzve fogyasztják.
Felhasználása
Belsőleg a kövér porcsin a szívproblémák, illetve a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére ajánlott. Mint állítólagos megelőző szert "az öregedés folyamatának lassítására" alkalmazzák. Külsőleg izomgörcsök fellazítására használatos.
Gyógyhatása
A kövér porcsin az omega-3 zsírsavakban leggazdagabb növény. E zsírsavak egyébként még például a halolajakban, chiamag olajban, dióban és a lenmag olajban fordulnak elő jelentős mennyiségben. Innen származik gyulladásgátló és véralvadást gátló (vérkeringést serkentő, érelmeszesedés kialakulásának veszélyét mérséklő) tulajdonsága. Magas C- és E-vitamin, valamint béta-karotin és glutationtartalmának köszönhetően antioxidáns és immunerősítő hatást fejt ki. A vér koleszterin- és cukorszintjére kifejtett hatásával védi az artériákat. Ásványi sókat is tartalmaz: kalciumot, káliumot, magnéziumot, foszfort. Mézgája lágyító hatású, frissítő, sebgyógyító, víz- és féreghajtó. Elrágva erősíti a foggyökereket és megszünteti a fogínyvérzést.[3]
A friss növény megfőzve mai ismereteink szerint semmilyen problémát nem okoz.
Jegyzetek
- ↑ Balázs Sándor − Filius István − Hodossi Sándor. 1987. Zöldségkülönlegességek. Mezőgazdasági Kiadó. budapest. 104.
- ↑ Bartha D.— Király G. — Schmidt D. — Tiborcz V. — Barina Z. — Csiky J. — Jakab G. — Lesku B. — Schmotzer A. — Vidéki R. — Vojtkó A. — Zólyomi Sz. (szerk. / eds.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza / Distribution atlas of vascular plants of Hungary. — Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó / University of West Hungay Press, Sopron, 329 pp.
- ↑ Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 136. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
Források
- A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
