Vörös acsalapu

Vörös acsalapu
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport:
Senecioneae
Nemzetség: Petasites
Faj: P. hybridus
Tudományos név
Petasites hybridus
(L.) P.Gaertn., B.Mey. & Scherb.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörös acsalapu témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös acsalapu témájú médiaállományokat és Vörös acsalapu témájú kategóriát.

A vörös acsalapu, más néven kalaplapu vagy nagy szattyú (Petasites hybridus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Hegyvidéki patakok, források partjain, nedves réteken termő, évelő gyógynövény.[1] Magyarországon a középhegységekben gyakori, mind a Dunántúlon, mind az Északi-középhegységben.[2] Többek közt a Gödöllői-dombság területén, valamint a Mátrában is megtalálhatóak nagyobb állományai.[3][4][5]

Előfordulása

Vizes élőhelyek növényfaja. Égerligetekben, patak menti magaskórósokban él. Európában és Ázsiában őshonos faj. Európában Dél-Olaszországtól Dél-Skandináviáig minden hol megtalálható. Magyarországon az Északi és Dunántúli-Középhegységben gyakori, az Alföldön ritka.[6]

Megjelenése

Nagy termetű növény, szív alakú, szabályosan vagy szabálytalanul fűrészes levelei elérhetik a 90 centiméteres átmérőt is. A levelek fonák oldala szürkén molyhos. Fészekvirágzatai még a levelek előtt jelennek meg, 15–30 cm magasak, tömött mályvaszínű fürtökben állnak, amelyen pikkelylevelek találhatóak. A virágok egy- vagy kétivarúak is lehetnek. Az egyivarú fészekben a bibeszál félhenger alakú, a kétivarú virágban kihegyezett csúcsú, tojásdad alakja van. Az acsalapu március-május között virágzik.[7]

Felhasználás

Hatóanyagai elősegítik a nyálkiválasztást, izzasztó és köhögéscsillapító hatásai vannak. Teáját légzőszervi megbetegedések ellen használják. Asztmás megbetegedések tüneteinek enyhítésére teaként, külsőleg torokgyulladás elleni öblögetésre is javallott. A gyökeréből készült tea köptetőként, migrént megszüntető házi szerként hasznosítható. A levelek gyulladások és kelések borogatására is használhatók.

Az acsalapuval, mint gyógynövény alkalmazásával óvatosan kell bánni, mert a kutatások mára kimutatták, hogy rákkeltő, ún. pirrolizidin hatóanyagot tartalmaz. Várandósok nem szedhetik.[8]

Hasonló fajok

Magyarországon a Fehér acsalapu (Petasites albus) néz ki hasonlóan, de ennek a növénynek a szárán a pikkelyek világos sárgák vagy zöldesek, virágai illatosak, az egész növény világosabb, nem vöröses árnyalatú. Virágtalan állapotban a Lókörmű Martilapura (Tussilago farfara) hasonlít, ilyenkor csak a levélben elhelyezkedő edénynyalábok alapján különböztethetőek meg (az Acsalapu esetében az edénynyalábok szórtak, a Martilapu esetében pedig "U" alakban rendeződnek).[6]

Képek

  • A nagy levelei
    A nagy levelei

Jegyzetek

  1. Vadvirágok: Pamela Forey és Cecilia Fitzsimons, Budapest 1993
  2. Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk. / eds.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza / Distribution atlas of vascular plants of Hungary. — Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó / University of West Hungay Press, Sopron, 329 pp.. [2019. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  3. Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  4. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  5. Florisztikai adatok a Gödöllői-dombság területéről I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  6. a b Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Szerkesztő: Király Gergely Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Ig. (2009)
  7. Terra alapítvány
  8. Naturportal Gyógynövénykereső: acsalapu

További információk

  • Acsalapu – gyogynovenyek.info
Sablon:Gyógynövények
  • m
  • v
  • sz
Gyógynövények
Bizonyított hatással rendelkeznek
Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul
Besorolatlan
Agathosma · Aloé · Amerikai viaszbokor · Ánizs · Ánizsillatú izsópfű · Anyarozs · Apró szulák · Kanadai aranyvessző · Közönséges aranyvessző · Magas aranyvessző · Articsóka · Ázsiai gázló · Bazsalikom · Benedekfű · Bíbor kasvirág · Borágó · Borsikafű · Búzavirág · Bürökgémorr · Citromfű · Citromillatú kakukkfű · Csarab · Cseresznye · Cserszömörce · Csicsóka · Csikófark · Csikorgófű · Csillagánizs · Csipkebogyó · Csombormenta · Csukóka · Diófa · Dúsvirágú ökörfarkkóró · Édeskömény · Egynyári tisztesfű · Eperfa · Erdei szamóca · Eukaliptusz · Európai homoktövis · Európai mogyoró · Fahéjfa · Fehér akác · Fehér árvacsalán · Fehér fagyöngy · Fehér fűz · Fehér here · Fehér mustár · Fehér üröm · Fekete áfonya · Fekete bangita · Fekete bodza · Fekete mustár · Fekete nadálytő · Fekete nyár · Fekete peszterce · Fekete ribiszke · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Foltos árvacsalán · Fűszerkömény · Füzike · Galagonya · Ginzeng · Gombernyő · Görögdinnye · Görögszéna · Gyapjas gyöngyajakfű · Gyapjas gyűszűvirág · Háromszínű árvácska · Hársfa · Hasznos földitömjén · Hegyi árnika · Hegyi kakukkfű · Homoki szalmagyopár · Igazi édesgyökér · Illatos ibolya · Illatos macskamenta · Varjúhájfű · Tengeri hínár · Izlandi zuzmó · Kakaó · Kakukkfű · Kanadai aranygyökér · Kankalin · Kapor · Kávé · Kék golgotavirág · Kék indiángyökér · Kék iringó · Kenderkefű · Kerek repkény · Kerti izsóp · Kerti mák  · Kerti ruta · Kései margitvirág · Keserű pacsirtafű · Keskenylevelű ezüstfa · Keskenylevelű kakukkfű · Kígyószisz · Kínai kúszómagnólia · Kis ezerjófű · Kis meténg · Kis vérfű · Kóladió · Komló · Koriander · Korpafű · Kökény · Körömvirág · Kövér porcsin  · Közönséges aranyvessző · Közönséges falgyom · Közönséges gyömbér · Közönséges gyújtoványfű · Közönséges levendula · Közönséges medvetalp · Közönséges mirtusz · Közönséges orbáncfű · Közönséges párlófű · Közönséges vasfű · Kukorica · Lándzsás útifű · Lenmag · Libapimpó · Lopótök · Lómenta · Lucerna · Madárberkenye · Madársóska · Majoránna · Málna · Martilapu · Maté · Mecsekifű · Medvehagyma · Menta · Mezei cickafark · Mezei iringó · Mezei katáng · Mezei menta · Mezei szil · Mezei zsurló · Mirha · Molyhos ökörfarkkóró · Nagy csalán · Nagyezerjófű · Napraforgó · Narancs · Nehézszagú gólyaorr · Nemes babér · Nemes májvirág · Nyírfa · Nyúlszapuka · Orvosi angyalgyökér · Orvosi füstike · Orvosi kálmos · Orvosi kecskeruta · Orvosi lestyán · Orvosi macskagyökér · Orvosi medveszőlő · Orvosi pemetefű · Somkóró · Szappanfű · Orvosi székfű · Orvosi szemvidító · Orvosi tisztesfű · Orvosi tüdőfű · Orvosi veronika · Orvosi ziliz · Orvosi zsálya · Ökörfarkkóró · Örökzöld törpetölgy · Örménygyökér · Őszi margitvirág · Őszi vérfű · Pacsirtafű · Páfrányfenyő · Palástfű · Papaja · Paprika · Pasztinák · Petrezselyem · Pipacs · Porcikafű · Porcsin keserűfű · Rebarbara · Réti legyezőfű · Réti ördögharaptafű · Réti palástfű · Ribiszke · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Sarlós gamandor · Sármányvirág · Sédkender · Sóskaborbolya · Szagos müge · Szappanfű · Szárcsagyökér · Szarkaláb · Százszorszép · Szeder · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szelídgesztenye · Szenna · Szurokfű · Tarackbúza · Tárkony · Tárkonyüröm · Tavaszi kankalin · Tea · Tejoltó galaj · Tölgy · Tövises iglice · Tőzegáfonya · Turbolya · Tyúkhúr · Útifű · Vadcseresznye · Vadrózsa · Vadsóska · Varjútövis · Vérehulló fecskefű · Vérfű · Vidrafű · Virágos kőris · Vízi menta · Vörös acsalapu · Vörös áfonya · Vörös lóhere · Vörös ribiszke · Vöröshagyma · Zamatos turbolya · Zeller · Zsálya
Sablon:Fűszernövények
  • m
  • v
  • sz
Fűszernövények
Áfonya · Alkörmös · Angelika · Angosztura · Ánizs · Ánizsillatú izsópfű · Babér · Bazsalikom · Benedekfű · Berkenye · Bodza · Borágó · Boróka · Bors · Borsikafű · Borsmenta · Borsmustár · Cayenne-bors · Cikória · Citrom · Citromfű · Citromillatú kakukkfű · Curry por · Csilibors · Csillagánizs · Dió · Édesgyökér · Édeskömény · Erdei szamóca · Fahéjfa · Fehér mustár · Fehér üröm · Fekete mustár · Fekete nadálytő · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Galanga · Görögszéna · Gránátalma · Grépfrút · Gyömbér · Illatos ibolya · Izsópfű · Kakukkfű · Kálmos · Kapor · Kapri · Kardamom · Kaszkarilla · Kerti zsázsa · Kínai paprika · Komló · Koriander · Kökény · Kömény · Körömvirág · Közönséges levendula · Közönséges paprika · Közönséges vasfű · Kurkuma · Lestyán · Majoránna · Mák · Mandula · Medvehagyma · Menta · Metélőhagyma · Mexikói izsópfű · Mogyoró · Napraforgó · Narancs · Nőszirom · Okra · Padlizsán · Paprika · Paradicsom · Pasztinák · Petrezselyem · Rebarbara · Retek · Ribiszke · Rómaikömény · Rozmaring · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Snidling · Spenót, paraj · Szagos müge · Sárgarépa · Szamóca · Szareptai mustár · Szeder · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szentjánoskenyér · Szerecsendió · Szerecsendió-virág · Szezámmag · Szójabab · Szömörce · Szurokfű, vadmajoránna · Tárkony · Tárnics · Tea · Meténg · Torma · Turbolya · Vadszeder · Vadrózsa · Valódi muskátdió · Vanília · Vasfű · Vérmogyoró · Vidrafű · Vörös áfonya · Vöröshagyma · Zeller · Ziliz · Zöldborsó · Zsálya · Zsázsa
Lásd még: Fűszerek listája
Petasites hybridus
Tussilago hybrida
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap