Közönséges vasfű
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Virágzó növény | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Verbena officinalis L. | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Közönséges vasfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges vasfű témájú médiaállományokat és Közönséges vasfű témájú kategóriát. |
A közönséges vasfű (Verbena officinalis) a vasfűfélék családjába tartozó, kétéves vagy évelő, lágyszárú növény, amely egész Európában őshonos. További magyar elnevezései: orvosi vasfű, vasfű, kakascímer, keserűfű, lakatfű, uborkafű.
Leírása, élőhelye
Gyöktörzse rövid, vízszintesen vagy ferdén helyezkedik el a földben. Ebből nőnek ki a mélyre hatoló orsószerű gyökerek. Levelei átellenesen állnak, a levéllemez érdes, szárnyasan szeldelt vagy háromhasábú, az alsó levelek nyelesek, a felsők ülők. Szára 30–80 cm magas, felálló, elágazó, négyélű, apró szőrökkel fedett az éleken. Virágzata laza bugában álló állfüzér. A párta színe halványlila, június–júliusban nyílik. Termése négy részre eső makkocska.
Igénytelen növény, napos, nyílt helyen lévő gyomtársulásokban fordul elő. Gyökérdugványról vagy magról szaporítható.
Változatai
Számos változata van. Néhány ezek közül:[1]
- Verbena officinalis var. africana (R. Fern. & Verdc.) Munir (= V. officinalis ssp. africana R.Fern. & Verdc.)
- Verbena officinalis var. eremicola Munir
- Verbena officinalis var. gaudichaudii Briq.
- Verbena officinalis var. macrostachya (F. Muell.) Benth. (= V. macrostachya)
- Verbena officinalis var. monticola Munir
- Verbena officinalis var. officinalis L. (= V. domingensis)
Felhasználása
Magyarországon a természetes populációit gyűjtik mint gyógynövényt. Drogja a virágos-leveles hajtás.
Felhasználják menstruációs zavarokat enyhítő, tejelválasztást serkentő teakeverékekben. Külsőleg bőrbántalmak kezelésére is javasolt. Továbbá nyálkaoldó, immunerősítő, köhögést csillapító hatású, felső légúti hurutok kezelésére használják. A népi gyógyászatban a légző- és emésztőrendszeri panaszok enyhítésére használták, máj- és epebántalmak esetén is. Jó erősítő, étvágyfokozó hatású.
Hatóanyagai
Iridoid glikozidokat (verbenint, verbenalint stb.), kávésav-származékokat, flavonoidokat és nyomokban illóolajat tartalmaz.
Jegyzetek
- ↑ Germplasm Resources Information Network. [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 25.)
Források
- Közönséges vasfű. Házipatika. (Hozzáférés: 2013. november 6.)
- Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 580–582. o. ISBN 963-9239-96-8
További információk
- Verbena officinalis. Plants For A Future. (Hozzáférés: 2013. november 6.)
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
